P. Kőnig Kelemen: Alverna felé 2. kötet A szerzetes (Vác 1928)

c) A szerény és illemtudó szerzetes

sértő szavakat, (Sirák 18. 15.) És szent Pá! hirdeti: „Ti urak, legyetek szolgáitokkal igazságosak és méltányosak és gondoljátok meg, hogy fölöttetek is van Ur az égben." Természetes, hogy nem lehet a cselédekkel elnéző sem. Adjon lelkiismeretesen számot eiőjárójának azok viselkedéséről, munkásságáról. A szükségeseken kivül nincs velük beszélni valója. Még kevésbbé lehet velük bizalmaskodó. Gondosan őrizze ellen azt is, vájjon a világi alkalmazottak teljesítik-e mindenkor vallási kötelmeiket: mise, prédikáció-hallgatást, szentségekhez való járulást illetőleg. 137. Testápolás. A testre nézve kétféle a felfogás. Egyesek csak az eredeti bűn által megromlott, rosszra hajló testet látják benne ; a szenvedélyek fészkét, a lélek akadályát, kerékkötőjét, — amiért büntetésül férgek martaléka lesz a halál után. A másik felfogás szerint a test Isten alkotása, a lélek székhelye, a lélek érdemeinek eszközlője, a Szentlélek temploma, s ezért a feltámadásban a lélekkel együtt fog örvendezni. Mindkét felfogás nagy igazságokat tartalmaz. Leghelyesebb a mindkettőben rejlő igazságokat összeegyeztetni s a gyakorlati életben arra vigyázni, hogy a lélek és test ne legyenek egymás kárára, hanem üdvére. E pontban igen sokat tévedtek és vétkeztek az emberek. Egy bölcseleti rendszer (Rous-