P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 11. A vezérlő Fejedelem Szécsényben
asszonyok számának sokasodását jelentette. Az áthidalhatatlan ürt kifejezőbben alig lehetett volna megállapítani, miként azt Zay nevű magyar nemes szavaiban találjuk. Mikor a török nagyvezér a legarcátlanabb módon igyekezett rábírni a németekkel való harcra, ezt a választ kapta : „Nem helyes ez a beszéd, mert igaz ugyan, hogy a nyelvnek varietása megkülönbözteti a németet, spanyolt, olaszt, franciát, csehet, lengyelt, magyart, de egy és ugyanaz a vallás köt össze bennünket, mert mindnyájan ugyanazon nagy Istent hisszük." „Az én hitemet meg nem akarom szegni és az kegyelmednek és az én atyámfiainak nem akarom nyomorúságukat, ha még az fejem elkelne is." 33 9) Még a renegát magyarok sem tudták magukat beleélni a török erkölcsi világba. Szepesy Gergely magyar íródeák így jellemzi a törököt : „Török hitinek ne higyjetek ; vegyétek eszetekben magatokat, hogy török soha hatalmával semmit sem vett, hanem csalárdságával. Erősen vigyázzatok, hogy meg ne csalatkozzatok. Elevent ne fogjatok, mind vágjátok le. Ok maguk mondják, hogy el kell veszniök és Konstantinápolyt a keresztények veszik meg. Az Isten adjon sok jó szerencsét az egész kereszténységgel szemben." !4( )) Szegény Gergely deák, a török oldalán sem tudta megtagadni keresztény lelkiségét, s ha már ő hajótörést szenvedett, legalább övéit kívánta a mohamedánizmustól megmenteni. Kollányi Ferenc szavaival fejezzük be a török-világ ferencesei jellemzését : „A nép szerette őket, mert szegénységük közel hozta őket a saját nyomorúságukhoz és mivel látta a köztük levő különbséget. Bizalmat érzett irántuk, mert betértek a legszegényebb kunyhóba is és résztvevő tanúivá lettek örömének, bánatának. Es ami a fő, a legkérgesebb kezű pór szívébe is utat talált a meghatottság, midőn azt tapasztalta, hogy az a szegény szerzetes csak azért mondott le az élet minden kényelméről, azért hozta áldozatul az élet minden örömeit, hogy egyedül csak az ő tanítója, vigasztalója, a szó legnemesebb értelmében vett barátja legyen." 3^ 1)
