P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 5. Mohács után
! lásthy András végrendeletében Keszihóczon szerepel 1535-ből ez a tétel : „a szécsényi ferences kolostornak 2 forintot teszek le", amely kicsi eset mutatja, hogy Szécsénynek, a szécsényi testvéreknek messzeföldön is híre volt és akadtak, kik szorongatott helyzetükben, a távolból is, megemlékeztek róluk. 22 u) Sok gondja lehetett ezen időszakban a szécsényi házfőnököknek és kusztosoknak. Nevüket megörökítjük. Megérdemlik. Sokat szenvedtek, és sokban segítették elő a káptalanokon tanácsaikkal a tartomány ügyeit és tartották fenn a fegyelmet. így részük van azon idők ferenceseinek áldozatos életéből, emberfeletti munkáiból és hősi szenvedéseiből. Házfőnökök : 1529-ben Csanádi János, 1531-ben Keresztúri László, 1533-ban Besenyei Mihály, 1535-ben Újlaki Ferenc, 1537-ben Bányai Ambrus, 1539-ben Keresztúri László, 1542-ben Dobrakutyai Bernát, Kusztosok : 1529-ben Peterdi János, 1531-ben Dobszai István, 1533-ban Ujfalusi György, 1535-ben Poltári János, 1537-1543 Keszi Ferenc. 22 1) Az egy Dobrakutyai-t (Jókuti) kivéve, mind magyar származású egyének, az akkori idők szerint születéshelyükről nyerve elnevezésüket. Ha a kövek jobban tudnának beszélni, nagyon sokat mondhatnának el ezen elöljárók és alattvalóik szenvedéseiről, imáiról, nélkülözéseiről, állandó rettegéseiről. Köztük többen menekült testvérek, kiknek — hányszor jutott osztályrészül vándorbot, s kikre hányszor leskelődött a halál ? Mennyi hőst fogadtak magukba az ősi gót ívezetek ! Mennyi ima szállott ég felé, esdekelve Isten irgalmáért ! De „bűneink miatt gyúlt harag kebledben," érezték ők is, mert látták, hogy az ország maga oka szerencsétlen bajának. Az átkos széthúzás, a vallásos élettől való elfordulás s „a nyomában járó züllés. És visszaemlékezhettek a nagy Pelbártra : 0 megmondotta. És Szent Kapisztránra : 0 előre látta. Egy nagy egyénről hosszabban kell még megemlékeznünk. A legválságosabb időben helyezte a tartományfőnök Szécsénybe. Az irodalomtörténelemből előnyösen ismert a neve : Csáti Dömötör, a Pannóniai ének, „Emlékezzünk régiekről" hősköltemény szerzője. Arany János azt írta e költeményről, hogy deák műveltségű ember kompilált „idomtalan rímkrónikájának rest és siket verseiben" népköltészetünk egy gyémántja van belefoglalva. 22 2) Csáti hőskölteményében az ősmagyarok bejövetélét beszéli el, élénken ecsetelve Szvatopluk szerepét és bukását, valamint azon tényt, hogy a honalapítás döntő harcaiban, ütközetében Isten a magyarok mellé áll : Istennek tervei vannak a magyar nemzettel, tehát nem veszhet el. A szerző verse végén megjelöli a hely és idő körvonalait :
