P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 5. Mohács után

Szécsényből Dobszai István kusztos és Keresztúri László guar­dián mentek a választásra. Hivatalukban megmaradtak. Az összejött atyák a veszteségek napjaiban együtt siránkozhattak Vásárhelyi András páterrel, a neves költővel, az „Angyaloknak nagyságos Asszonyához" : Siralmas nekünk születetönk Fügelmes sok hivalkodásonk : Rettenetes nekünk bajvivódásonk : Ha te nem lész nekünk kegyes táplálónk. Halottaknak megszabadéjtója, Törököknek megnyomorojtója, Kerályoknak ó tanácsadója, Magyaroknak meg oltalmazó ja . . . Mennyivel inkább tört elő szívük mélyéből a fohász, most, a veszedelmek idején, mint 1505-ben, mikor Vásárhelyi a költeményt „szerzette". Azonban még az öreg dalnok sem hagyhatta el csend­ben a siralomvölgyet. Alig múlt el egy esztendő a provinciális el­temetése után, amikor János király és a törökök ostrom alá fogták Palotát és Vásárhelyi Andrást, az aggastyán költőt, két laikus test­vérrel, a törökök megölték. 10 8) Félelmes idők jöttek az országra. A politkai meghasonlás és csapások fékevesztett erkölcsöket teremtettek. „Az emberek — írja egy szerzetes — napról-napra gonoszabbak lesznek, mint eddig voltak. Az örökös viszálykodás, az egyenetlenség, a lobogó lángra felszított gyűlölet annyira elvakítja őket, hogy semmit sem gondol­nak a külellenséggel, hanem inkább készek közösen elveszni, mint­hogy az egyik a másiknak a rosszban engedjen." 1' 9) Emellett minden esztendő meghozta a maga áldozatait : a zár­dáknak egész sorát sodorta el., 23 év alatt 42 kolostort vesztett el a szalvatoriánus rendtartomány. Úgy látszott, mintha Nógrád egy ideig nyugodtan állott volna. A felvidék Szécsényből szerezte be a szüksé­ges posztót. Csak a garázda rablóbandák nyugtalanították a vidéket. 1535-ben a liptói kolostort is a szécsényi kusztodiához csatolták. 20 0) De aztán újra veszedelmes hírek keringőztek. A török felfelé igye­kezett. A bányavárosok után szaglászott. A veszedelmes időszakban alig akadt egy-két növendék. Szé­csény már nem újoncház. A kevés növendéket a legtávolabb fekvő kolostorba helyezték. 1542-ben, a váradi káptalanon már olyan határozatot hoztak, hogy a gyöngyösi, berényi, szécsényi, galgóci, héderhelyi és ozorai kolostorok 2—2 lovat tarthatnak, hogy a törö­kök becsapásai alkalmával idejekorán elmenekülhessenek. 20 1) Szécsény is várta tehát sorsát, melyet a jelek szerint el nem kerülhetett. Egyelőre biztonságban érezte magát, mert a vitéz Loson­czy István készítette elő Szécsényt az ostromra. A várat, mint maga 1543-ban írta, palánkkal és sánccal erősítette meg. 20 2) De ha Buda és az erős várak egész sora elesett, hogy tudott volna a kicsiny Szécsény oly áradatban helyt állni ? , . Nem is kerülte el sorsát.

Next

/
Thumbnails
Contents