P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 4. Új emberek, új élet

értelmében a lakatlanul álló szécsényi kolostorba az obszerváns test­véreket megtelepítheti. Nem akartak sebeket tépni a kolostor átvétele nehézségeinek, ellentétjeinek felemlítésével. A dolog ugyanis nem volt olyan egyszerű, mint a szalvatoriánus történetírók elénk tárják. Azonban távolról sem fajult el annyira, miként egyes írók föltün­tetik. 14 2) A tények higgadt mérlegelése azt mutatja, hogy a szécsényi esetet, — melyet az ellentétek tipikus példája gyanánt szoktak fel­tüntetni — az igazság és méltányosság rovására élezték ki. Kará­csonyi János tárgyilagosan bogozza ki a bonyolult jogi esetet, az éveken át tartó ellentétet. 14 3) ujabban talált okmányok pedig rnég inkább megkönnyítik feladatunkat a nehézség megfejtésében. De lás­suk a veszedelmesnek ígérkező esetet. Országh Mihály 1465-ben II. Pál pápához fordult, levelében rész­letesen beszámolt a helyzetről, a szécsényi kolostor elhagyatott álla­potáról és az obszerváns testvérek letelepítésének tervéről. A kéznél fekvő pápai válasz legtermészetesebb visszhangja a felterjesztés­nek. A pápa leiratát a terecskei apáthoz és bozóki préposthoz in­tézte és megbízta őket, hogy a nevezett kolostort a kérés értelmében az obszerváns testvéreknek adják át. „Kedves fiunk, Országh Mihály, Magyarország nádora, előterjesztéséből megíudtuk — olvassuk a pápai leiratban — hogy az Esztergom egyházmegyei Szécsényben levő konventuálisoknak nevezett kisebb testvérek gondatlansága (el­költözése?) folytán az a hely úgyszólván egészen elpusztult és el­hagyatott. Pedig ha a házat és annak mellékhelyiségeit rendbehoz­nák és az obszerváns testvérek abba beköltöznének, azok­nak példás élete, intelmei, lelki tanításai és az Isten igéjének állandó hirdetése által ezen vidék keresztény híveinek lelkibuzgalma napról­napra emelkednék. Ezért viseltetik nevezett palatínus az obszerváns testvérek iránt különös szeretettel ; ezen házat Istentől kapott javai­ból, saját lelkének üdvére tatarozni akarja és ezért fordult alázatos kéréssel hozzánk, hogy ezen házat helyiségeivel rendbehozhassa, a nevezett obszerváns testvéreket azokba bevezethesse és azoknak gondját viselhesse. Erre a szándékára kéri kegyes hozzájárulásun­kat ..." Ezen sorokban szórói-szóra kapjuk meg Országh nádor fel­terjesztésének szövegét. „Nekünk azonban az előzményekről biztos tudomásunk nincsen" — olvassuk a pápai leiratban — (mintha a pápa sejtette volna, hogy az ügybe személyi érdek keveredett !) azért annak elintézését nevezett apátra és prépostra bízzuk : vizsgálják meg a dolgok állását, és a rendbehozott kolostort adják át örökös lakásul az obszerváns testvéreknek." Ugyanezen levél adja a Szécsénybe költöző obszer­váns testvéreknek a szokott lelki hatalmat ; az apátot és prépostot pedig arra hatalmazza fel, hogy a pápai rendelettel ellenkezőket ki­közösítéssel sújthassák. 14 4) A pápai levél szövegéből kiolvassuk, hogy Országh Mihály tolla kissé élesebb lehetett, mint szabad lett volna. Kipellengérezi a konventuálisokat, s kényszerült elköltözésüket hanyagságnak, gondat­lanságnak bélyegzi. Érthető, hogy így gyorsabban ért célt, — de ért-

Next

/
Thumbnails
Contents