P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 3. Cseh világ Szécsényben

engedte nyugodni, áldozata és uralkodási helye a sokat szenvedett Szécsény lett. Mikép garázdálkodott Szécsényben, mit szenvedett a kolostor Axamittól és bandájától 1458-ig, erre nézve ismét hiányoznak adataink. Ismerve ezen gyakorlott rablóvezér és csapata erkölcseit, elképzelhetjük azt a szomorú sorsot, mely ekkor Szécsényre nehezedett. Hogy a legkegyetlenebbül éppen a kolostorral bántak, azt már nemcsak elképzeljük ; ezen felfogásunkat egy későbbi okmánnyal támasztjuk alá. A következő fejezetben ismertetjük a szécsényi kolostornak uj lakókra való átmenetelét. Országh Mihály nádor hozatja be a szécsényi kolostorba a rend szigorúbb irányának képviselőit. A pápához írt kérvényében a többek között éppen arra hivatkozik, hogy a szécsényi kolostor összedúlva áll és lakatlan, és ezért kéri a pápát, hogy az obszerváns testvérek kezére juttassa, akikről ő kész gondoskodni. Mocsáry is hivatkozik e tényre : „Országh Mihály palatínusnak megengedte a Római Pápa, hogy a szécsényi klastrom újraépíttessék, mivel az a husziták által elpusztíttatott."

13

4) A kolostort annyira tönkretette Axamit bandája, hogy a szélnek eresztett testvérek a veszedelmes vidékre és az összerongált kolostorba éveken keresztül vissza sem mertek térni. Széchenyi László sem élte sokáig túl a rettenetes csapást : 1459-ben meghalt ; nem akadt, aki a testvéreknek újra felépítse a kolostort. így végződött Szécsénynek a csehek általi harmadik megszállása. Más képet állítanak tehát elénk az oklevelek, a szécsényi kolostorról, mint a rosszakaratú, a torz cseh mese. A vidéket még tovább tartották rettegésben kisebb cseh rablócsapatok. Bártfai Szabó László a Századokban közzétette Miklós egri prépostnak 1460-ban kelt levelét. A levélből értesülünk arról, hogy 1460-ban két huszita 600 cseh lovas és gyalogossal megszállotta a Pata feletti hegyet, és erősséget épített. A fiatal Mátyás király intézkedésére Rozgonyi vonult ellenük2000 emberrel. Rozgonyi annyit elért, hogy a Gyöngyösön és Hatvanban szerzett prédával az erdőségbe visszaigyekvő százhúsz csavargó csehet levágta ; de a várat nem tudta bevenni. Mátyás maga jött Pata alá. És sikerült is fegyverrel és szerződéssel a csehek felett diadalt aratni.

1

3'') Ezen diadallal fejeződött be a cseh mozgalom, mely a huszitizmusból kiindulva rablóbanda módjára fejezte be vészes szerepét. Mátyás ügyes fogásának köszönhető, hogy Giskrát is megnyerte, amennyiben szövetségesének vette, és a nádor húgát feleségül adva, a solymosi várat ajándékozta neki. Pata Országh Mihály birtoka volt és Mátyás Országh Mihály kérésére a sokat sanyargatott népet fel is mentette a kamara haszon adója alól. Ekkor Szécsénynek urai Losonczi és Országh Mihály voltak. Bizonyára Országh Mihály kérésére ment Mátyás király patai diadala után nagyobb körútra, Pásztón át Szécsénybe. 1461. szeptemberében Mátyás királyt Szécsényben találjuk. Szeptember 17-én kelt Szécsényben az a levele, melyben a többek között arról