P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 3. Cseh világ Szécsényben

ír, hogy alattvalói érdekében mily kemény munkát végzett, mennyit verejtékezett s miután Szepesben és Sárosban is rendet teremtett, III. Frigyes császárral fennforgó ügyek rendezésére Töttös Lászlót hívja meg a budai tanácskozásra. Szécsényben és vidékén szemei elé tárul az a sok rom és pusztítás, melyek a cseh világ után éktelenítették és sorvasztották az országot. Levelének további részében érezzük a hatást, melyet a látottak Mátyásra gyakoroltak. Örömmel jelenti, hogy Isten segítségével megszabadította a felvidéket a cseh rablóbandák garázdálkodásától. „Kelt Szécsényben, Szent Mihály Arkangyal előtti vasárnapon 1461-ben."

13

6) Országh Mihály bizonyára megmutatta Mátyásnak a siralmas állapotban levő kolostort és templomot. Országh Mihály ezen időben már foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a kolostort újjáépíti s új lakókat telepít bele. Ki tudja, Mátyás király lelkében nem itt fogamzott-e a gondolat, hogy a ferenceseknek másutt, a szécsényihez hasonló stílban, de nagyobb templomot és kolostort épít, miként azt később Szegeden meg is valósította. h * * * Minő munkásságot fejtettek ki a szécsényi kolostor lakói, a csehek garázdálkodásai alatt, bajos megállapítani. Inter arma silent musae. A háború zűrzavara között alig fejthettek ki irodalmi munkálkodást a kolostor tagjai ; annál kevésbbé, mert több alkalommal kiűzték őket a kolostorból. Másfelé tudományszomj ébredezett ; olyannyira, hogy a ferences testvér a Virginia kódex tanúsága szerint felveti a lelkiismereti kérdést: „Elkívántam másnak tudományát, ruháját, könyvét s mi szépet láttam nála?"

1

3') A szécsényi ferencesek örülhettek, ha életüket megmentették. Fákat tépő, városokat rombadöntő viharként vonult el a huszitizmus az ország felett. Az anyagi csapás leginkább a felvidéket, így Nógrádot is sújtotta. S az utóbbi kettő mégis feltámadt; újraéledt. Elbírta, kiheverte a csapást. Itt vonhatunk következtetést a múltra, melyre feljebb hivatkoztunk. Nagy lelkierő hatotta át a népet, hogy ekkora csapás alatt össze nem roskadt. Ilyen országos csapást csak mélyen hívő, vallásos nép tud elviselni. Kiváló és szent egyéneket kell itt feltételeznünk, akik Marchiai Szent Jakabként és Kapisztranói Szent Jánosként járták végig a vidéket és bátorították a népet. Hogy a csehek vallási téren is erőszakoskodtak, mutatja az a tény, hogy keresztény templomokat lefoglaltak. Nógrád megye három templomában találtak a kelyhesektől maradt festményeket.

1

3*) Térítési munkájuknak azonban nem volt eredménye. A nógrádi nép buzgóságán megtört minden térítési kísérlet. Nógrádban azért se terjedhetett a huszitizmus, mert az Ipoly menti vidék torkig volt a cseh garázdálkodással. Hogyan is követhették volna azok hitét, akik rablómód törtek rájuk ?... A szenvedések, csapások idején hitvédelemre nem nagyon volt szükég, hanem sokkal inkább vigasztalásra.