P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 3. Cseh világ Szécsényben
az egyességet, 1441-ben, az időközben rendbehozott szécsényi kastélyban. A körmöci levéltár őrzi ezen sokat kifejező, tizenkét pecséttel ellátott fegyverszüneti szerződést. Szerémi-Ernyei idézi „A Majthényiak és a felvidék" c. értékes műben : 1441-ben, Dénes vértanú napján (okt. 9.) kelt Szécsényben a következő kiadvány. „Nos Ladislaus de Zechen Neogradiensis et Hontensis Comitatuum Comes, — tehát a két megye főispánja — Stephanus filius Nicolai, filius Blasii de Gyarmaih etc. tudatják, hogy azon egyenetlenségeket és viszályokat stb., melyek egyrészről köztük, másrészről inter egregium Hasskonem Schellendorff, Körmöc város kapitánya, nemkülönben zólyomi comes, stb. városok polgárai közt folytak, elfelejtik és az összes ellentéteket kiegyenlítik. Hosszasan magasztalva ezen egység erkölcsi becsét, elmondják, hogy Schellendorff Hasskó úrral, valamint az össszes többi nemesekkel, kapitányokkal és várnagyokkal és nevezett városok és várak lakosaival fegyverszünetre lépnek „treugae ac pacis vinculum et fedus treugare (igy !) a mai naptól kezdve Szent György napig. Ezentúl ki-ki szabadon járhasson, minden bántódás nélkül, ha pedig valaki közülünk, amitől Isten őrizzen, ezt a fegyverszünetet részlegesen vagy egészben megsértené, ez esetben a sértett fél Zekel György, Kálnai Ethre Mihály, Daróczi Jakab és Czijtari Lőrinc előtt sérelmeinek orvoslását fogja nyerni.. ." 11 8) Hogy a béke nem volt tartós, mutatja éppen a következő évi szerződés, melyet már a felvidék ura, Giskra, a nagyságos Pan-Jan, a híres kalandor diktál. Siralmas volt a felvidék helyzete. Látjuk a szerződésből, hogy immár nem létezett a felvidéken vagyon és életbiztonság ... Ezen öt címeres pecséttel megerősített oklevél értelmében a fegyverszünetet Hollókő (Hollokew) várában kötötték 1442-ben, Szent Kereszt felmagasztaltatás ünnepét követő kedden. „Széchényi László és társai Nógrád és Hont vármegyéknek nemes és másrendű közönségének nevében tudatják, hogy egyrészt köztük, másrészről pedig nagyságos Brandis-i Giskra János (necnon inter magniíicum Pan Jan Gyzkra de Brandis), Kassa városa, valamint Körmöcz és a többi bányavárosok és egész Zólyomvármegye közönsége között, tekintvén a számos erőszakoskodást, személyek elfogását és sokféle kártételt, mindezeket orvosolni akarván (tehát a multévi „treuga" nem vezetett eredményre!) komoly megfontolás után egyesség jött létre, elhatározták, hogy Giskra János úrral, Jodokussal és a többi kapitányokkal stb. egész jövő Szent György napig sérthetetlenül megtartandó fegyverszünetet kötnek. A lopást, vagy rablógyilkosságot elkövető nemes vagy nemtelen bárhol elfogatván, felakasztandó. Aki ezt a fegyverszünetet megszegi, azt hitszegőnek, becsülete és embersége vesztettnek tekintik, becsületes emberek és vitézekkel (milites) való érintkezéstől eltiltandó." 11 9) Miként a villám pillanatra rávilágít a vihar rombolására, olyképen tárják elénk ezen oklevelek azon idők borzalmas állapotát. Az ország föllélegzett, mikor 1442-ben a pápai követ, Cesarini, ügyesen egyengette Ulászló és Erzsébet között a kibékülés útját. A halál azonban még gyorsabban dolgozott. A királyné decemberben
