P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 3. Cseh világ Szécsényben
váratlanul elhunyt, s ezzel megszűnt az ország kettéválása. Mindenki Ulászló mellé állt, mert tőle a török veszedelem elhárítását remélte. Északon azonban a bajok nem szűntek meg. A királynéval kötött szerződést a közbejött halál fölbontotta. Giskráék igy a nyeregben érezték magukat, és szabadon garázdálkodhattak tovább. Rozgonyi Simon vette föl velük a harcot. Noha a keménykezű vezér nem tudott teljes diadalt aratni, Giskra, a veszteségek hatása alatt mégis fegyverszünetet kért. Tekintettel a török veszedelemre, Rozgonyi is hajolt a békére. A fegyverszünet elleni vétségre, a bírók között, Széchenyi Lászlót is találjuk. Sőt Giskra egyenes kívánságára „a szerződés megtartásáért Ulászló király nevében kezességet vállalkozók közt Széchenyi László, nógrádi főispán szerepel. 12 0) Az egyességből kiemeljük azt a pontot, melynek értelmében „az erőszakkal lefoglalt egyházi javak jogos tulajdonosaiknak visszaadatnak." Ezzel befejeződött a Szécsény és a kolostor körül lejátszódott első felvonás. Az ország ismét válságos helyzetbe került. Hunyadi János számos dicső tette után az 1444. esztendő gyászt borított az országra. A várnai csatában, a királyon és számos derék harcoson kivül sok ferences is elesett. A csehek északon kihasználták az ország szomorú helyzetét. A zsebrák zsoldosok egy része, a fanatikus huszita szektává alakult „bratrik", elárasztották a felvidéket, mindenütt garázdálkodva. 1445 óta hangzik fel ezen „bratrik" „testvérek" ellen a panasz az országgyűlésen. A.z 1448-ból maradt jelentések szerint ekkor ostromolták meg a jászói prépostságot, ugyancsak kiverték a vágújhelyi kanonokokat, a menedékkövi és a lelenczi karthauziakat. Szécsényről ez időből nincsenek adataink. Legfeljebb azt látjuk, hogy Széchenyi László jut — bizonyára a csehek rombolása folytán — adósságokba. 1550-ben julius 8-án kelt oklevélből tudjuk, hogy Lóczon 11 jobbágytelket zálogosít el 320 forintért. 12 1) A zaklatott ország szerencséje volt, hogy a kiskorú király mellett a nagy Hunyadi kormányzó állott. Sok más baj miatt először egyességgel próbálták elejét venni a csehek további garázdálkodásának. Sajnos a tanácskozások sokáig elhúzódtak Ezalatt — olvassuk Tóth Lászíó-nál — „Giskra folytatta a foglalást és feltartóztatás nélkül haladt sikerről sikerre. A sági prémontrei prépostság után a garammelletti Szent Benedek apátságot fogta ostrom alá... Innen vissza tért Hontba, majd Nógrádba (útja csak Szécsényen vezethetett keresztül !) elfoglalta Gács várát, azután a Losonc melletti Szent István kolostort s fa és földművekkel erősítette meg. Fülek már régebben birtokában volt. Nógrádból tovább tartott... Egy hónapnál tovább járt-kelt tehát Giskra pusztítva vármegyéről vármegyére." De aztán gyorsan összeszedte embereit és északnak tartott : Hunyadi nem nézhette tovább tétlenül garázdálkodásait, sereggel indult ellene. Hunyadi az Ipoly völgyét választotta felvonuló hadserege útjának. Vájjon kellett-e még Szécsényből cseheket kipörkölni, nem tudjuk. Losonc mellett ütközött meg a két fél. Hunyadi fölényes győzelmet aratott volna r ha a döntő pillanatban — mint Pelsőczy bevallotta — a Hunyadi
