P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 3. Cseh világ Szécsényben
et Hontensis Comitatuum : Széchenyi László János nevű fiáról van szó. A Széchényi családon kívül másra nem is gondolhatunk, aki a kolostor, várkastély s egyáltalán Szécsény miatt Bécsújhelyig lovagoljon. Hivatalos küldöttnél nem, is említette volna meg a királyné a küldöttnek s atyjának nevét. Erdekeit fél csak Széchenyi László lehetett. Említettük, hogy 1554-ben hivatalosan állapítja meg a saági konvent előtt azon veszteségeket, melyek őt 14 év óta érték. Tehát 1440-ben érte az első veszteség. A nagyobb hatás kedvéért saját fiát, Jánost, küldi a királynéhoz. Fölmerül a kérdés : miért ment Széchenyi a királynéhoz Bécsújhelybe és nem Ulászlóhoz Budára? A dolog egyszerű. A bajt Szécsényben a csehek okozták, — azok a csehek, kikkel időközben a királyné, fia érdekében, szövetséget kötött. Széchenyi László pedig a királyné oldalán állott. Egy 1439-ből származó adománylevélben azt olvassuk, hogy Albert király — tehát Erzsébet férje — megajándékozza Széchenyi Lászlót azért, mert a király érdekében a legnagyobb áldozatkészséggel és hősi elszántsággal küzdött a király ellenfeleivel, a lengyelekkel. 11 6) A Szécsényt elfoglaló Horka kapitány vagy nem hallotta még azt, hogy fővezére a királyné szövetségese, vagy nem tudott — esetleg nem akart tudni — arról, hogy Széchenyi László a királyné embere. A királyné előtt úgy látszik a két megye főispánjának, Széchenyi Lászlónak a neve megtette hatását. Leiratának a hangja bár szeretetteljes, de azért határozott és parancsoló is egyúttal. Az a körülmény, hogy elsőnek a kolostorról tesz említést, vagy azt jelenti, hogy nagyobb baj esett a kolostoron, és azért, mint az Egyházon esett csorbát tüntette fel elsőnek a küldönc és királyné, vagy pedig a királyné óhajtotta ezen figyelemmel az akkor hatalmas, nagy rendnek a bizalmát magának biztosítani. Az előbbi föltevés valószínűbbnek látszik. Mi történt tulajdonképen Szécsényben s főleg a kolostorral, ki tudná megmondani ? A kolostor lakóit bántalmazták-e, vagy elűzték ; a kolostort kifosztották-e, vagy felgyújtották? — Az oklevél után és a cseheknek más kolostorokkal szemben gyakorolt eljárását ismerve, a legrosszabbat is nyugodtan feltételezhetjük, — csak azt az egyet nem, hogy a kolostor tagjai és a zsebrákok együtt borozgattak... Lett-e eredménye a királyné leiratának, nem tudjuk. Föltételezhetjük, hogy Giskra közbelépésére, dühösen bár, de kénytelenek voltak a zsebrákok az okozott kárt jóvátenni és a hadműveletekkel, erődítésekkel felhagyni. Nógrádmegye kitűnő ismerője, Mocsáry említi monográfiájában, hogy a vártól egy kisebb ágyulövésnyire még most is látszik egy hadi erővel készített domb, mely „Sántz hegynek, Strázsadombnak neveztetik." Erről a közhír azt tartja, hogy hajdan a csehek menedékhelye volt, amikor még mélyebb töltései és bástyái voltak. 11 7) Közben az ország kettészakadása mind veszedelmesebbé vált. Városok — városok, megyék — megyék ellen harcoltak, különösen a felvidéken, cseh kommandóra és a husziták örömére. így került Nógrád a felvidékkel harcba és kötötték meg, jobb belátásra jutva
