P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 3. Cseh világ Szécsényben
lyiküknek nagyszerű mentő gondolata támadt : a pincéből jó borokat hozott fel, szeretettel kínálgatta a hadfiakat, majd koccintott velük. Iddogálás közben annyira összebarátkoztak a cseh katonák a szerzetesekkel, hogy reggelre az elkobzott értékeket visszaadták a kolostor főnökének." A tiszteletreméltó járásfőnök elbeszélése, idézése a legkevésbbé sem juttatott megtisztelő szerepet a szécsényi kolostor lakóinak. Megköszönjük a barátoknak ez elbeszélésben kifejezett életrevalóságát. De aki ismeri az ősmagyarok történetét, azonnal észreveszi, hogy ez a mese renegát magyarnak nemtelen kópiálása : az ősmagyarok külföldi betörései ismeretes szent galleni epizódját akarta cseh talajra átültetni. Látszatra ügyesen választotta ki épp a szécsényi kolostort. A cseh, huszita világról tárgyaló történelmi munkákban ugyanis a szécsényi kolostorról nem találunk említést. így sikerültnek látszott a szécsényi kolostorról mesét gyártani és általa tisztára mosni a a cseh zsebrákok ragadós, véres kezeit. Fokozott érdeklődéssel kisérjük azért a kolostorunk ezen időszakba eső életét s a részletkérdés felderítésére, e „kedves" elbeszéléssel szemben új adatokkal rajzoljuk meg a kolostor igazi történetét. 1415-ben szórták a Rajnába a téves tanaihoz makacsul ragaszkodó, máglyahalálra itélt Husz János hamvait. A szél és a Rajna hullámai szétkapdosták a hamvakat. De a hír is szárnyra kelt és Prágáig jutva, orkánt támasztott az amúgy is szabadosságra hajló csehekben. Az események hullámként követték egymást : a városházi botrány, körmenet, kolostorok kirablása, Vencel király halála. A helyzetet csak elmérgesítette, hogy Vencelt az általuk „hitszegőnek" ismert Zsigmond követte. Zsigmond szerencsétlenségére a velenceiekkel volt elfoglalva és a török veszedelem miatt sem birt a kellő tekintéllyel és sereggel föllépni a hussziták ellen, akik cseh, majd szász területen arattak fényes győzelmeket. Tajtékozva sodródott tovább az áradat. Szigorú reformpontokkal kezdődött a harc. Ziska békepontjai között találjuk a papok apostoli szegénységéről, valamint a nyilvános halálos bűnök (milyen pl. a papok ágyastartása) állami büntetéséről szóló tételeket. De a végén — mint a többi szakadás, — a huszitizmus is azzal végződött, hogy kimondották a harcot minden isteni és emberi tekintély ellen. A coelibatus eltörlésében a csehek tovább mentek : kimondották az „asszonyok közösségét." 10 0) Oly időben, mikor a lelkek világában meginog az egyensúly, amikor külső veszedelmek megbénítják a higgadt gondolkodást, óriási szerepe s ereje van a fanatizmusnak. Az ország szomorú helyzete és a török veszedelem aztán nagyban elősegítették, hogy a tomboló cseh fanatizmus rajtunk is végig söpörjön. A fanatikus tömeget ki kellett elégíteni. A zsákmány növeli a ragadozók éhségét. Mi volt könnyebb, mint kikiáltani, hogy a szomszéd államokba, „a filiszteusok-moabiták" földjére be lehet törni. Először a mételyt hozták az országba, de aztán jöttek a vad hordák
