P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 3. Cseh világ Szécsényben
is a nyomukban. így kettős irányban kellett fölvenni a harcot : a lelki métely és a vad erőszak ellen. Huszitákat már 1420-ban találunk Magyarországon. A prágai egyetemre járó magyar ifjúság hozta magával a tévelyt. A bányavárosok vidéke mellett leginkább a szláv népekkel határos részeken terjedt el. Ezeknél valami maradt a régi manicheizmusból, s mint szélben a száraz erdő égése, úgy terjedt a huszitizmus szemlátomást tovább. Az egyházmegyék pásztorai, s maga a király is Rómából kért segítséget. A pápa a ferencrendi Marchiai Jakabot szemelte ki a nehéz hivatalra. Marchiai Jakab kiváló szónok, rettenthetetlen szigorú ember, de elsősorban maga iránt. Közel félszázadon át alig múlott el nap, hogy egyszer-kétszer, sőt többször is, ne prédikált volna. Az önszigort szinte a túlságig vitte : 30 éven keresztül nem evett húst, tojásfélét, s alig aludt éjszakánkint 2—3 óránál többet. E szent férfiút, „kinek ajkai az üdvösség tudományától áradoznak" szemelte ki a pápa arra, hogy a „fekélynek a magva is kiirtassék." 10 0) A rend generálisa nem habozott Jakab atyát a keresztény hit fényességének, rendje koronájának nevezni. 1 0') Marchiai Jakab megfelelt a beléje helyezett reménynek. Boszniából jött Magyarországba. Sok tennivalója akadt a Szerémségben, Baranyában, s a csanádi egyházmegyében. 1435-ben Zsigmond Székesfehérvárra hívta, de a cseh követeket nem sikerült mégtérítenie. Közben Lépes György váradi püspök Erdélybe hívta, hol a Moldvából bejött husziták „mint rühös birkák megmételyezték az egyházmegyét". .. „Marchiai Jakab, — a váradi püspök szavai szerint — oly eredménnyel prédikált, mintha maga Szent Pál apostol állott volna oldala mellett." A följegyzések szerint több, mint 50.000 huszitát térített vissza az Egyházba. Ha Jakab atya a kellő időben nem jön segítségünkre, — olvassuk a püspökök jelentésében — pusztulás lett volna végzetünk, mert az eretnekek már fegyverkeztek, hogy, amint önmaguk állították, kiirtsák a papságot.... 1439-ben dicsőségesen fejezte be Marchiai Jakab küldetését. )0 S) Marchiai Szent Jakab mellett a Szentszék azon kor legkimagaslóbb alakját, Kapisztránói Szent Jánost a huszitizmus megdöntésére egyenesen Csehországba küldötte. 1451-ben már ott találjuk a nagy szentet, amint egymásután foglalja el szellemi harcban a huszitizmus állásait. A huszitáknak szellemi vezérét Rokicánát is vitára hívja. Azonban Prága kapui nem nyíltak meg előtte. 10 9) Aztán pedig nagyobb ellenséggel kellett megvívnía: a törökkel, Belgrádnál... A huszita métellyel a ferencesek, Szt. Jakab és Szt. Kapisztrán rendtársai, tovább harcoltak. 1461-ből is találunk tőlük összefoglaló jelentést, melyben a Szentszéknek beszámolnak a huszita tévelyekről. 38 pontba foglalták a tévelyeket. Ezek közül az 1. cikkely: „Nem engedelmeskednek a római Egyháznak, sem bármilyen egyházi hatalomnak, 2. Azt mondják, hogy Krisztus teste és vére a felmutatás után visszaváltozik a természetes kenyér és bor állagává. Két utolsó cikkelyük pedig : a 37. asszonyaik papi teendőket végeznek ; a 38. asszonyaik közösek .., íme hová sülyedtek Ziska pontjaitól. Csak
