P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 2. Élet az ősi kolostorban
erre nézve a későbbi korban : Nyujthódi András ferences, a székelyudvarhelyi kódex írója, húgának, a tövisi beginakolostor tagjának lelki épülésére lefordítja Judith könyvét, és ír még hozzá több lelkiolvasmánynak való tárgyat. „Ezen szerént végeztetik az Szent Judith asszonynak ö könyve, az derék Szentírásnak betűje szerént az mi bodog szent atyánknak, Páduai Szent Antalnak estin, — Uronk Jézus Krisztus Jézusnak az Szűz Mária méhétől születésének utánna ezerötszázhuszonhatod esztendőben." A munka 102. lapján ezen nevezetes sorokat olvassuk : íme azért én szerető húgom, Nyujthódi Judith, az te neveden való Szent Asszonynak könyve, melyet én a te szegény bátyád Nyujthódi fráter András megírtam az diáki bötűrül az magyar nyelvre, a tehozzád való atyafiságos szeretetnek miatta meggyőződtetvén és hogy ne lennél az te celládban az te szentednek könyve nélkül ; de vallanád az te lelkednek vigasztalására. Ne nézzed kedég szerető húgom, ez Írásnak az ö paraszt voltát, hanem az ö igazi értelmét, kiben hamisat nem lelsz." A Szent írás mellett önálló fejezeteket közöl még a munkásságra, a hitélet erősítésére, a szerzetesi hivatás mélyítésére. A hitágazatok fejtegetései két évvel későbbi hozzáadások, bizonyára a hitújítás hatásai ellensúlyozására. 10 2) IX. Bonifác (1389—1404) bullái között találunk egy Szécsényre vonatkozó nagy jelentőségű tényt, melyet bővebben méltatunk. IX. Bonifác fölszólítja a keresztény híveket, hogy minél nagyobb számban látogassák meg a Szentlélekről elnevezett szécsényi kórházkápolnát és adományaikkal biztosítsák a kórház fönnállásával a szegények és betegek ellátását. Hogy a hívek még inkább fölbuzduljanak a búcsújárásra és adakozásra, nagy búcsúkedvezményben részesíti a kápolna látogatóit és a kórház jótevőit. 10 3) Mit jelent és mikép magyarázhatjuk meg ezen nagy jelentőségű pápai bullát? Talán jóval 1400 előtt, megszűnt a szécsényi plébánia. A Széchenyi családnak lehetett óhaja, hogy a rend végezze el a község lelkipásztori teendőit. Az a tény, hogy a rend a török világ után minden további eljárás nélkül vette át az összedőlt Szentlélek kápolnát s állította be a lelkipásztori életbe, jogot ad arra a föltevésre, hogy a kápolna már a török világ előtt is a rendé volt. A kápolna a pápai bulla szerint kórházi és szegényházi kápolna volt. Kik állottak a kórház élén ? A Szentszék felfogását ismerve, nyugodtan állíthatjuk — miként fönntebb is jeleztük, —• hogy ilyen kis helyen mint Szécsény, a Szentszék nem engedélyezett volna más kolduló rendet. Ügy véljük, hogy a nagyhorderejű pápai bulla magyarázatát a következőkben nyújthatjuk : A szécsényi kolostor lakói átvették a Szentlélek kápolnát és lelkipásztori életük egyik sarkkövévé avatták. Szegényházat, kórházat emeltek melléje, melybe terciáriusokat, vagy begina nővéreket állítottak, akik a szegények és betegek gondozását, ápolását látták el. Ide hozták a vidéki községekből is a szegényeket, betegeket. A kolostor alamizsnás területéről nem mondhattak le, — azért a kór-
