P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 2. Élet az ősi kolostorban
Az a nép, melynél régen az erőszakosságok gyakoriak voltak, a gubbiói farkast megszelídítő Szent Ferenc testvéreinek működése alatt megszelídült, békés, munkás, boldog néppé lett, mely átélte az evangéliumot és boldognak hirdette magát a katolikus Anyaszentegyházban. A szécsényi kolostor lakói a „pax et bonum" köszöntésüknek megfelelően „békét és áldást" hintettek Szécsényben és az egész megyében. Ugyancsak megszűntek a régi mindennapos veszekedések, rablások. Az ellentétek elsimultak. 1344-ben Kis Vassányi Ördög István kibékült szécsényi ellenségeivel. 10 0) A Kürthy testvérgyilkos birtokát az esztergomi Szent Adollers templomra írták át 1345-ben. 10 1) Ilyen szórványos esetekből nem lehet általános következtetést vonni. De ha ezen esetekhez hozzávesszük a következő fejezetek tanúságait, hogy t. i. a cseh, török és protestáns világban mily erősen állotta meg helyét a nógrádi katholikus magyar nép, — úgy joggal tételezhetjük fel a kolostor lakóinak a lelkekre gyakorolt hatását. A ferences rend egyébként szociális rend és e téren egyik hatása többek között az is, hogy békességet teremtett nagyok és kicsinyek, szegények és gazdagok között. Lelkeket átalakító hatását minden vonalon keresztül vitte. A szószék, a gyóntatószék mellett társadalmi szervezetei voltak a rendnek. A női nemet Szent Klára leányai, a klarisszák által igyekezett megszentelni. A klarisszák már 1238-39ben letelepülnek Nagyszombatban, 1297-ben Pozsonyban. 1340-ben Nagyváradra megy egy raj, Budára pedig Nagy Lajos anyja, Erzsébet királyné telepítette 1346-ban. 9 9) Az ő feladatukhoz tartozott a női nemet, elsősorban a főúri családok leányait nevelni. A klarisszák viszont a ferences atyák vezetése alatt állottak. Valószínűnek tartjuk, hogy míg a szécsényi páterek a Széchenyi család férfitagjait készítették elő a magasabb tanulmányokra, közbenjárásukra a család néhány nőtagja a nagyszombati, pozsonyi, vagy még inkább a rokon Erzsébet királyné által alapított budai klarissza kolostorban nyerte neveltetését. Még nagyobb hatást értek el a testvérek a III. rend megszervezésével. A III. rend meghonosításával a ferencesek hathatósan mozdították elő a társadalom megszentelését. A terciáriusok lelkébe igyekeztek csöpögtetni a rendi szellemet. így leginkább a tertiáriusok révén szerettették meg a néppel a munkát és imát, valamint az egyszerű életmódot. A cifrálkodások megszűntek, a tétlenséget serény, vidám munka váltotta fel. Ezeket a hatásokat megtaláljuk minden ferences kolostor körül. Ameddig lelki munkásságuk sugarai vetődtek, eloszlatták a bűnös élet lelki rabszolgaságát és az istengyermeki tudatra és keresztény öröméletre ébresztették az embereket. Úgy a klarisszák, valamint a beginanővérek (kolostorban élő terciárius nők) és világi terciáriusok vezetése, természetszerűleg sürgette a testvéreket arra, hogy azoknak kezébe magyar nyelven nyújtsák a Szentírás szakaszait, valamint egyéb lelki olvasmányokat. Ezen lelki szükséglet teremtette meg a sok ferences kódexet. Kedves és egyben irodalomtörténeti szempontból értékes példát találunk
