P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
II. RÉSZ. - g) A könyvtár
hivatkozva említettük, hogy a szécsényi kolostorban és így a könyvtárban tevékeny életnek kellett lennie. Csáti munkássága mellett a könyvtárnak egy széltől elsodort levele a gyöngyösi könyvtárban található : Joannes de Janua 1497-ből származó munkája, melyet 1531-ben ajándékoztak a szécsényi kolostornak. Az első török megszállás után, az egyházi ruhákkal együtt kapta a kolostor Újlaki Bernardin régi zsoltárkönyvét. De a második török megszállás után ennek is nyoma veszett. Dusi Jakabtól sem maradt a szécsényi kolostorban emlék. Hogy azonban a második megszállás előtti könyvekből sokakat megmentettek, mutatják a könyvtárnak azon könyvei, melyek a második megszállás előtti időből valók s melyeket alkalmasint Bárkányi János mentett meg, azaz szerzett vissza, a miseruhákkal együtt. Ezen művek között szerepelnek Pázmány kiadványai, melyeket a szerző sajátkezű írásával bejegyezve ajándékozott a szécsényi kolostornak. Ugyancsak a XVII. század elejéről való számos más könyv került így vissza a szécsényi könyvtárba. A török felszabadulás után kezdődött a kolostor fenkölt élete. Lelki élet és tudomány pedig édestestvérek. Minél inkább élnek a szerzetesek hivatásuk szellemében, annál inkább művelik a tudományukat. A ferences Bacon Rogér, a középkor e lángelméje hangoztatta már, hogy a tudomány hatalom. Ezzel a hatalommal, mint eszközzel él a szerzetes, hogy Isten dicsőségét, a lelkek üdvét előmozdítsa. A későbbi századok lelkisége ebben eltért Szent Ferenc korának szellemétől, mert akkor félni kellett attól, hogy a világi tudományok hivalkodóvá tesznek. A II. József előtti öntudatos szerzetesi élet magával hozta a tudományok felkarolását, azért a XVIII. századnak úgyszólván minden értékes lelkipásztori, egyházszónoklati, hitvitázói munkája megtalálható a szécsényi kolostor könyvtárában, dicséretére azon század buzgó testvéreinek. Annál szomorúbb a XIX. század képe. Aránylag kevés és többnyire értéktelen munkát találni II. Józseftől a legújabb időig. Csak az utolsó évtizedben kezd a könyvtár újra fellendülni. A megyei monografia méltán említette, hogy a szécsényi kolostor könyvtára rendezetlenül áll, és mint értékről csak a kolostorban elhelyezett Pintér könyvtárról beszéltek. (Pintér Sándor volt országgyűlési képviselő, ki könyvtárát a Rákóczi teremben állította fel.) Pedig megközelítőleg sem hasonlítható össze a Pintér könyvtár — mely azóta a városházára került — a kolostor könyvtárával. Evekkel ezelőtt a könyvtárról katalógus készült s legújabban, néhány régi duplum fejében, a Magyar Tudományos Akadémia értékes kiadványaival gyarapodott a könyvtár, más újabb munkákon kivül. A könyvtárnak legnagyobb értéke egy Mátyás király korabeli kódex, melyről a magyar kódexirodalom szaktudósa, Dr. Vargha Dámján az Akadémián felolvasást tartott. — A könyvtárban hagyott iratában erről a kódexről a többek között olvassuk; „Marcus Tullius Ciceró leveleinek 16 könyvét tartalmazó egy kézírású hártya, latinnyelvű kódex. A mű végén majusculával a
