P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
II. RÉSZ. - g) A könyvtár
következő három sor olvasható: MARCI. TULLIL CICERONIS. LIBER. SEXTUSDECIMUS. AD. FELICITER. EXPLICIT: -AMEN. Véleményünk szerint e mű mai újabb kötésében is magán viseli a kiválasztottság nyomait. Nemcsak azért, mert hártyalápjai mindvégig a leggondosabb kidolgozásúak, a beírt tükörterület szövegei (10 cm. X 18 72 cm.) pontos méret szerint azonos elhelyezésűek, a punctorium homályos vonalazása mindvégig pontosan azonos, a betűvetés gyöngyszerű finomságú ; a fekete és piros ritkábban, főleg az initiáléknál zöld és kék festék, megfelelő valódi arannyal elosztva, bizonyos decorativ egységbe olvadnak : hanem még mindezeken felül az írás arányos beosztása, a miniummal készült fejezetcímek elhelyezése és még inkább az egyes könyvek végének, illetőleg kezdetének esztétikailag megállapítható szép rendszere és az intiálék elhelyezése szolgálhatnak bizonyságul. Az 5. és a 91. lapon az I., illetőleg V. könyv első lapján szépen kidolgozott initiálén kívül még magyarországi vonatkozású címert is festett e mű miniátora, annak igazolására, hogy a becses mű Magyarország tudós fia számára készült . . . Az initiálék sehol symbolikus formákat nem tartalmaznak, hanem csupán decorativ charakterűek. Az egész műben évszámot nem találunk. A betűk karaktere úgy a folyóírásnál, mint a címzésekben a majuskulákba átmenő capitális jellegűek. Talán Mátyás király Corvin-könyvtára számára készült, — ámbár a két magyar címer egyikén és sehol a műben corvust az initiálékkal kapcsolatban nem találunk. A mű első birtokosa, talán megrendelője a királyi palotában lakó Bartholomeus volt, aki nevét maga jegyezte be a műbe és valószínűnek tartjuk, hogy az első hét könyv szövege fölé maga írta a könyv megjelölő margiális jegyzeteket.- Minden esetre tanult férfiú volt, aki görögül is tudott, aki Cicero eszmevilágában élhetett, tehát humanista műveltséggel bírt, továbbá vagyonnal rendelkező gazdag ember lehetett,, aki szívesen költötte pénzét könyvekre. Az initiálék végig el nem készülhettek, talán éppen Mátyás halála és a vele kapcsolatos országos zűrzavaros állapot akadályozhatta meg, azért e mű tényleg Mátyás könyvtárában helyet nem talált. Mindazonáltal méltán sorolhatjuk a Corvinák közé, mert úgy az anyag, mint a kiállítás formája, a betűk typusa, a szöveg díszítése és beosztása erre engednek következtetni. Az Explicit végének AMEN szava az egyetlen indicium arra a feltevésre, hogy valamely szerzetes felügyelete alatt működő irói műhelyből került ki, kétségtelen bizonyságául annak, hogy a középkor szorgalmas szerzetesei nemcsak a katholikus hitvallás igazságainak szövegmásolásában buzgólkodtak, hanem a klasszikus irodalom becses termékeit is ők mentették meg a művelt utókor számára, megbecsülvén a mindenkori irodalmi értékű szellemi kincseket." Másik értékes munka az 1485-ből származó festett képekkel díszített németnyelvű Herbárium. Az Explicit szövege szerint : DISSER