P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 2. Élet az ősi kolostorban
lélekkel követték, mindig új és erős életet teremtettek maguk körül, mindig reményt és erőt csöpögtettek a lelkekbe. Szent Ferenc testvéreit az emberek közé vezette. Ellentétben a régi kontemplativ, szemlélődő szerzetesrendekkel. A Megváltásnak akart ő folytatója lenni, s minden embert Istenhez segíteni. Mussolini, az erőskezű Duce nagy nacionalizmusában azt mondja Szent Ferencről, hogy a legszentebb olasz és a legolaszosabb szent. De ezen kitétel csak a modern kor túlhajtott nacionalizmusának szüleménye. Szent Ferenc idejében minden nagy lélek csak egyíajtájú sovinizmust ismert : Isten országának szeretetét és terjesztését. Ez a szeretet vitte magát a rendalapítót a pogányok közé. 0 volt az első nagy misszionárius, aki Európán kivüli területre ment maga is, és küldötte testvéreit. A lelkek üdvét nézték a Magyarországba küldött testvérek is és éppen azért a legtermészetesebb, hogy hamarosan magyar nyelven hirdették a népnek az evangéliumot. Köréjük magyar ifjak csoportosultak, s szívták magukba a rend szellemét. A magyar jellemet előnyösen alakította a ferences szív és akarat. Brisits írja róluk : „A magyar ferencrendi szónok, kezdve a XIII. századtól egészen XVII.-ig nemcsak a hit igéjének szolgája, hanem nemzeti hős, önfeláldozó szociális lélek, együttérző testvér, s ha kell mártír magyar." 9 3) Ezek a magyarajkú ifjak a rend külföldi egyetemeiről magukkal hozták nyugatnak kulturáját, tudást, s hivatásuknak megfelelően igyekeztek nyugatnak értékeit a még egyszerű és naiv magyarsággal megismertetni. Már 1336-ban a ferencesek nagyváradi iskolája az országnak azon iskolái közé tartozott, melyekből a növendékek a külföldi egyetemre iratkozhattak. 9 4) Ezek előrebocsájtása után nem nehéz megértenünk a szécsényi kolostçr lelkiatyáinak munkásságát. Úgy Szécsényben, mint a szomszédos Wáradon volt akkor plébánia. A kolostor lakóinak mégis bőven kijutott a lelkipásztori munkából. S úgy látszik, hogy a szécsényi plébánia, mint ilyen, megszűnt, miként e fejezet folyamán látni fogjuk. Lassankint a lelkiélet középpontjává lett a kolostor. Éppen a Széchenyi család révén. A családnak nemcsak Szécsényben, hanem sok más községben volt nagy birtoka. — A XV. században 53 község tartozott a Széchenyi család birtokához és pedig 7 hevesmegyei, 21 nógrád-megyei, 13 hontmegyei, a többiek külömböző megyékben. 9 0) A pátereknek nemcsak megnyílik az út igy sok községbe, de egyszersmind hálás kötelességüknek ismerték, hogy jóakaró patrónusaik birtokain hirdessék Isten igéjét. Ezt annál inkább is tették, mert hivatásuk, regulájuk tanácsát követve a néptől anyagi támogatást, megélhetést nyertek. A pápai alapítólevélben ugyan az alapítóra hárul a testvérekről való gondoskodás kötelessége, de a rend nem fogadott el oly kolostort, mely gondnélküli életet biztosított. Szent Ferenc intését követték : jártak alamizsnát gyűjteni. Lelkiekkel igyekeztek visszaszolgálni az anyagiakat.
