P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
II. RÉSZ. - Kiegészítő fejezetek - 1. A templom és a kolostor - a) A szécsényi kolostor középkori művészete
Az egész a hanyatlási korból való, tán Ulászló, vagy V. Lajos idejéből. A tagozatok jók; a szabadkezű méretek szegényesek". 1 2) A jubileumra elkészül a sekrestye értékeinek rendbehozása ; az oszlopfőt gondos novícius-kezek máris letisztogatták és így kitetszik, hogy az oszlopfő faragása (miként Pataki tanár a kőrózsák egyikéről-másikáról megállapítja) nem durva, sőt ellenkezőleg, finom munka. Karácsonyi János hosszabb ideig dolgozott a szécsénvi kolostorban a magyar ferencesekről írt munkáján. Az egyházművészeti kérdésekben is nagy jártassággal bíró kiváló történetíró művében ezeket olvassuk a szécsényi kolostorról: „Melyik évben lett kész az egyház és kolostor, azt nem tudjuk. De bizonyos, az egyház sekrestyéjének ma is meg levő faragványaiból, hogy még a XIV. században elkészült". 1 3) Különben Pataki is, — ki szerkezeti alapon a sekrestyét, úgy, amint ma áll, a XV. századba helyezi, — a XIV. századba illő hasonlóságot talál : „ha nem viselné magán a késői gót szerkesztési szabályokat, bátran a XIV. század eleji francia alkotásnak tarthatnék.'" Az építészeti változatok különböző korok hatásait tüntetik fel. Említettük, hogy a cseh invázió alkalmával többször dúlták fel — következéskép többször hozták rendbe — a kolostort ; Országh Mihály is újjáalakította 1466-ban; 1480-ban pedig Balassa Zsigmondné hagyományozott két szőlőt a szécsényi kolostor építésére. — Bármennyire borították fel a viharos századok nemcsak a kolostor csendjét, de magát az épületet is, ismerve a régi idők hagyományszeretetét, az ősi alapításhoz való ragaszkodását, bízvást állíthatjuk, hogy az első alaptól hajszálnyira sem tértek el. A későbbi korok, feldúlások azonban annyit változtattak, javítottak a régi építkezésen, hogy azok után alig találni az első alapok és építkezésmód nyomaira. Az ősi vitás területről biztosabb térre átlépve, a későbbi korok értékeiről már pontosabb adatokkal szolgálhatunk. u) Említettük, hogy a törökvilág után a kolostor falai is megrongált állapotban meredeztek az égnek. Bárkányi János és utódai akkor alapos restaurálást eszközöltek. Még a szentély támoszlopain is — régi följegyzés szerint — változtattak. Ügy látszik a szentély déli oldalának támpilléreit (miként a 103. lapon közölt alaprajzon a déli oldal támoszlopai külömbségén látni) előbbre tolták. Az ősi templom, a jelenlegi szentély szélességében folytatódott. A tetőt 1696-ban Georgiades János építész készítette el, 300 rajnai forintért és 4 kila gabonáért. A kolostor 30 kézimunkást adott. A templom szentélyébe fa-kórus került, ahol régi idők szokása szerint a kolostor tagjai a zsolozsmaimát végezték. Az emeletről a sektyei folyosóra lépcső vezetetett, azon a részen, hol jelenleg a felső folyosó kivágása látható ; (Bede József adorációs helye). Az 1715-i év nagy tűzvésze után először csak a szentélyt restaurálták. Aztán kiváló jótevője akadt a kolostornak, Gyömrey János, Koháry István intézője személyében. Ezer forintot adományozott a templom kibővítésére. Bede József érintkezésbe lépett Hölbling János
