P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

II. RÉSZ. - b) A templom belseje, oltárak

'császári építésszel és Kayr Mátyás mesterrel. A tervbevett nagy templom költsége 3100 forint, élelem, szállás. —A kolostornak segítségére sietett a minden szépért, nemesért lelkesedni és áldozatot hozni tudó Koháry István : 3000 forintot adományozott a templom nagyobbítására. így aztán elkezdődött a munka. A régi templomot megrövidítették, meghagyva a jelenleg fennálló 20 m hosszú részt szentélynek. A régi alapfalakon jóval kijebb mentek és felépítették a hatalmas barokkhajót, arányosan összeillesztve a gótszentéllyel.— Föntebb említettük, hogy a templom hajójának falait a föld alatt pillérekkel látták el (így is erősítve a régi várárokra eső falakat), a templom végén pedig a domboldal szélét erősen feltöltötték. A tetőt Szubrak Mátyás besztercebányai mester készítette 200 rajnai forintért. A tetőn nyolc és félöles gerendákat alkalmaztak, melyeket Molitor János szállított a fekete erdőből („ex silva nigra" ; hogy melyik fekete erdőből, nincs feltüntetve). Szécsénybe szállítva 2 forintba került darabja. A zsindelyt Mánapatakról szállították ; 1000 darabért négy forintot fizettek. 1725-ben bóra szélvész az egész tetőt lesodorta. Szumbrak mester még erősebbet készített 240 forintért és 15 kila búzáért. '(Egy kila=két véka=kb. 60 kg.) A templomot Berényi Zsigmond, esztergomi felszentelt püspök, konzekrálta 1733 május 25-én, Jézus mennybemenetelét követő vasárnapon. Az ősi templom a Szent Szűz tiszteletére volt szentelve. A török világ után az újjáépített templomot (mi okból, nem tudni) idősb Szent Jakab tiszteletére szentelték. Harangot is Szent Jakab tiszteletére öntettek és a nagy ébédlői ajtón is Szent Jakab képét faragták ki. 1737-ben azonban a kolostorban régi pecsétet találtak az Üdvözítő ábrázolásával. Miután az egész szalvatoriánus tartományban egy kolostor temploma sem volt az Üdvözítőről elnevezve, az 1738-ban tartott rendtartományi gyűlésen elhatározták, hogy a szécsényi templomot Jézus színeváltozására változtatják. A főoltárra közben a Forgách család Nepomuki Szent János képét helyezte ; helyébe került most Jézus színeváltozását ábrázoló festmény, melyet újabban a Jézus Szíve oltárkép váltott fel ; de természetesen, a régi titulus, Jézus szineváltozása, megmaradt. — 1742-ben építtette P. Nozdrovszky Kapisztrán házfőnök a déli oldal előcsarnokát. b) A templom belseje; oltárok. Dicséretére legyen mondva a barokk- és a rokokóstílnek ; gyö" nyörű összhangba simul az új hajó a régi, gótikus szentéllyel. Ső ami több, a gótikus szentélybe úgy állították be a főoltárt, hogy semmi disszonanciát nem hagy maga után : a legszebben tölti ki a gótika boltíveit. A főoltár maga nem rendkívüli érték, mégis finom kivitelben készült és rokokódíszleteivel igen jótékonyan hat a szemlélőre. A szentély apszisában eredetileg fából készült stallumok állottak, hol a szécsényi rendtagok a zsolozsmát végezték. A főoltár akkor a szentély közepén állott. Említettük, hogy török világ előtt a Szent