P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 15. Lassú sorvadás
Szabó Ödön 1858-ban házfőnökhelyettes és szónok. Három nevesebb beszédje jelent meg nyomtatásban. 1858—1866-ig állott a szécsényi kolostor és plébánia élén Szentesi Gergely, kiváló mathematikus. Csendes, keveset beszélő ember, ki arról nevezetes, — mint a kolostor ma is élő tagja, gyémántmisés papja, P. Sándor említi, — hogy a legnehezebb igazságokat a legegyszerűbb elme előtt is érthetővé tudta tenni. 1866-ban provinciálisnak választották. Haraszti Jakab 1846-ban volt novicius Szécsényben Erdős Apollinárral, 1848-ban Gyöngyösről, a teológiáról mindketten a felkelők közé mentek, számos harcban résztvettek. A világosi fegyverletétel után folytatták a theológiát. Haraszti mint újmisés került Szécsénybe, hol több éven keresztül lelkipásztorkodott (1852—1855). A vidéken is sokszor találjuk. így 1855-ben hosszabb ideig Rimóczon működik. 1877-ben arany érdemkeresztet kapott. Meghalt Vágújhelyen 1885-ben. 64 1) Gyurkó Imre 1869—1890-ig volt a szécsényi ház elén. Ügybuzgó házfőnök, ki öreg korában is állandóan serénykedett. A 21 éven át házfőnökösködő Imre bácsi mindig talált valami javítani valót. Haynald bíboros nagyon szerette és nagyrabecsülte. Klerikus korában tűnt fel már tehetsége, szónoki rátermettsége, mikor Károsi Simon lektorát felköszöntötte. Nyomtatásban jelent meg egy felköszöntője. „Hálaérzet, melyet főtisztelendő s tudós Stipula József apát úr névünnepe alkalmával mély tisztelete jeléül ajánlott. Eger. 1847. az érseki liceum betűivel. 10 lap. — Mint rendkívüli esetet jegyzi fel róla a kolostor historikusa, hogy 1870-ben, nagycsütörökön, megmosta a klerikusok lábát. Az idős szécsényiek szeretettel emlegetik . . . 8 4~ Szegedi Kilit életében volt Szécsényben novicius (1855) Nagy Róbert. Nagytehetségű páter. Később több ízben működött Szécsényben. így 1879-ben s 1891—1892-ben házfőnök. Sokat tanároskodott. Bámulatos memóriája volt. Irodalmi téren, sajnos, mit sem hagyott hátra. Szvidrony Bonifác 1875-ben, majd 1887—1893-ig működött Szécsényben. Kis keresztúti könyvecskét adott ki, mely sok ezer példányban kelt el szerte az országban. Egyike a legkiválóbb egyéneknek Kudelka Gellért. 1851-ben találjuk a szécsényi újoncok között. Mint felszentelt áldozópap több kolostorban töltött be fontos állásokat. Különböző folyóiratoknak, lapoknak munkatársa. Irt beszédeket a Hitszónoklati folyóiratba, cikkeket a Magyar Államba, a „Jásznagykunszolnok megyei lapba" s különböző alkalmakra verseket is faragott. A munkás ember és az ájtatosság példaképe. Kiváltképen szerette rendje múltját kutatni és ezen kutatásait szépen formált betűkkel vetette papírra. A szegedi kolostor könyvtárában kötetre szóló ilyen feljegyzései találhatók, melyekből egyeseket felhasználtunk. Ügyancsak a szécsényi könyv- és levéltárban látszik nyoma munkásságának. A legválságosabb időben került a szécsényi noviciát élére : a különböző ferenceságak egyesítése idejében. Mint lelki ember és látó történetíró,
