P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 15. Lassú sorvadás
betegek lelki gondozását a kolostor páterei látták el. A betegek közül két hét alatt 17-en haltak meg; egy protestáns katona pedig a páterek szeretetteljes gondozásának hatása alatt katolizált. Az ország mind beljebb és beljebb sodródott a napóleoni áradatban. A napóleoni háburúk felemésztették az ország pénzét. A végveszélyből való megmenekülésre 1710-ben országos rekvirálás volt az egész vonalon. Az egyházi értékeket királyi rendelettel lefoglalták. A szécsényi kolostor házfőnöke is nagy félelmet állott ki. 1810 február 5-én Rudnay Sándor püspök a nógrádmegyei plébánosokat Palánkra, 8-án pedig Balasagyarmatra hívta össze. A gyűléseken királyi rendeletet olvasott fel, melynek értelmében a templomok Összes arany és ezüst edényeit be kell szolgáltatni, vagy megfelelő összegen visszaváltani. Az esetleges visszaváltás összege unciánként egy forint. A szécsényi kolostor részéről a házfőnök két páterrel jelent meg a gyűlésen. A házfőnök jól megszerkesztett írásbeli kérvényt nyújtott át a püspöknek a szécsényi egyházi edények megmentése érdekében, majd élőszóval, kézösszetéve könyörgött a püspöknek, hogy legalább a monstranciát és néhány kelyhet hagyjon vissza. A püspök hajlíthatatlan maradt. A házfőnök a szécsényi értékekért 300 forintot kapott, hogy azon rézből készült kelyheket vásároljon ; azonfelül kilátásba helyezték, hogy három éven belül a kincstártól még 800 forintot fog kapni. A házfőnök könnyes szemmel számolt be híveinek a nagy veszteségről. Szavai annyira megindították a hívek szivét, hogy gyűjtést rendeztek s két hét alatt 781 forintot adtak össze, mely összegen visszaváltották a szép monstranciát s a kelyhek javarészét. A kolostor thuribulumát saját temploma részére váltotta ki az alesperes 30 forinton; az ezüst thuribulumot pedig a főesperes váltotta ki 202 forintért és a kolostornak ajándékozta. így megmentették a kolostor értékeit. 1'"') A napóleoni vihar után csendesebb idők következtek. A rendtartomány ekkor sebbel-lobbal gimnáziumokat vállalt. Szó volt arról, hogy Szécsényben is állítanak fel gimnáziumot, legalább az alsó osztályokkal. A gondolat nem volt új. Még 1798-ban írta meg a „Iiceum" alapításáról Vilt József esztergomi kanonok, nagyszombati általános helynök, a határozatot. C3 S) A napóleoni feszült helyzet miatt azonban függőben maradt a határozat. A terv azonban most sem került kivitelre. Szécsény kicsi helynek bizonyult ; s a Forgách-család is ellene volt annak, hogy Szűcsiből a megye székhelyét Szécsénybe tegyék át. 1831-ben kolera grasszált a megyében. Zsélyen 100-an, Halásziban 60-an, a kicsi Pöstényben 21-en haltak meg. A szécsényi páterek önfeláldozóan működtek a pestis-sújtotta vidéken. Szakaion, Szklagonyán, Megyeren is találunk egy-egy pátert. 1839-ben örvendetes esemény volt a szécsényi templomban: Haynald Lajos, Szécsény szülötte, a későbbi érsek-bíboros tartotta október 23-án első szentmiséjét. A tehetséges újmisésnek már akkor nagy jövőt jósoltak. A kolostor későbbi története számtalanszor emlé-
