P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 13. Széltében a lelkek birodalmában. Nagy egyének csarnoka

mezettebb rend, a tudományban a legjártasabb, a hit védelmében és terjesztésében a legbuzgóbb, az ifjúság nevelésében a leghasznosabb. Hazánk és katholikus érdekeink szempontjából különösen gazdag volt érdemekben, azért is gyűlölték annyira az eretnekek és törtek kiirtására. És íme, most, midőn a legnagyobb békességben éltek, XIV. Kelemen bullája (Dominus ac Redemptor noster) által egyszerűen eltöröltetnek."'

9') Minden ügy érdekli s minden ügyet saját nemes szívén keresztül szűrve ad elő. Együtt érez a szegény néppel, a sok csapás által sújtott nemzettel. Hazafisága minduntalan tolla alá hoz ilyen kedves kifejezéseket: „chara Patria", „dulci hac Patria", „regno hocce Mariano". Az ország, a nép minden baján sír, zokog, örömében pedig Istennek hálálkodik. Kiemeljük még testvéri szeretetét, rendje tagjainak megbecsülését. Tiszteletre és követésre méltó szorgalommal gyűjtötte össze testvérei életadatait és odaadó gonddal írta meg rövid jellemzésüket. A szeretet és tisztelet mellett meg kell azt is jegyeznünk, hogy utolérhetetlen változatossággal és választékos latinsággal szerkesztette meg a Necrológiumot. Minden kolostornak megvan a maga könyve a megholtakról, de az András atya által szerkesztett Necrológiumot illeti az elsőség az összes között. Jegyzet alatt hoztuk P. Bede Józsefről szóló latin eredetit, hasonlóan szép és választékos mind. A halálozás megjelölésére több mint 40 kifejezése van. Másokat nagyrabecsülő lelkisége állította össze e szép munkát, melyből kis noviciusok áhítattal olvassák fel nap-nap után a megholtakról szóló megemlékezéseket. E néhány szóban jellemezhetnők leghűebben András atyát : az ima és a munka embere. Növendékei élén ő az első a kóruson, magánájtatosságai pedig belenyúlnak a késő éjszakába. Eucharisztikus lélek és a Szűz Anyának kiváló tisztelője. E mellett munkás lélek. Sohasem tudott pihenni. Az említett nagy munkák mellett a kisebb munkák egész seregét írta össze az egyes kolostorokban : Szécsényben a noviciát iratait, a szécsényi ház elöljáróinak és tagjainak, valamint a fogadalmat tevők névsorát (Liber Neoprofessorum) és a kolostor levéltárát ő állította össze. A könyvtárt is ő rendezte, hasonlóképpen buzgólkodott a templom és kolostor körül. Halála: a szent ember halála. Mint említettük, 1777-ben mégegyszer a noviciát élére állították. Ez év júniusában fejezte be a kolostor általa oly szépen megírt történetét. Utána „Pro Memoria" közöl még néhány értékes adatot. A következő bekezdés már más kéznek írása. De visszakérte még egyszer az általa készített művet s javítást eszközölt az utóbbi beíráson. A kisebb kötet naplófeljegyzését október 31-ig vezeti. November elején még erősen munkában áll. A Liber Neoprofessorum-ban még az ő írásával találjuk az utolsó beírást november 10-i dátummal : ekkor teszi P. András kezébe a fogadalmat Ribár Félix lajkus-testvér- írásán nem látszik még nyoma a betegségnek. Aláírása teljesen a régi, az erőteljes írás. Néhány nap múlva azonban hirtelen összeroppant. A régi fel-