P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 13. Széltében a lelkek birodalmában. Nagy egyének csarnoka
pendiosa via theologica, ducens sacerdotem confessarium ad bene recteque administranda Sacramenta. Breviter concinnata per F. Andreám Nagy Ord. Min. Strict. Obs. Prov. SS. Salv. in Hung. Stae Theologiae Alumnum". „Theológusnak lenni — írja kis műve előszavában — annyi, mint kis méhikeként szállani és szívni az Isten alkotásai gazdagságát ; nincs örvendetesebb, mint a theológia segítségével életünk tárgyát és célját, Istent, szemlélni". 59 5) 1755—1756-ban Nagyváradon filozófiai és fizikai munkát ír : Philosophiae Universae Veterum ac Recentiorum Philosophorum placitis locupletatus (1—216. lap) ; Philosophia Sensuum id est Phisika Veterum ac Recentiorum placitis referta (216—307. lap). 1757-ben Szegeden a szegedi Havi Boldogasszonynak ajánlja Theologia Moralis-át, két részben, fi —172 lap). Ezek kisebb munkái. Tudománya mellett egyénisége s előadása annyira megnyerő volt s növendékei annyira rajongtak mesterükért, — elég ennek igazolására azon egy tényre hivatkoznunk, — hogy növendékei összefogtak és András atyának kéziratát, magyarázatait hatalmas foliáns alakban és kicsi gyöngybetűkkel s rövíditésekkel, 980 lapon, folytatólagosan lemásolták. Illusztrációkat rajzoltak a bőrkötéses két kötet elé és szép latin költeménnyel hódolva nyújtották át mesterüknek, András atyának. Az „Applausus Festivus" költemény sorainak kezdőbetűi felülről lefelé olvasva : Felices faustos Ave Andreas computet annos. Az apró, gyöngybetűkkel írott könyv mai számítással kitenne 2500—3000 gépírásos oldalt. A kiváló előadó ezentúl maga is használta ezen könyvet, a margón saját kezű írásával bővítette s újabb véleményeket fűzött az egyes pontokhoz. A II. kötet végén pedig 107 lapon a kassai kolostor történetét nyújtja kivonatban. A nagy munkán látszik, hogy P. András azon kor irodalmát teljesen ismerte és a morálisból korának egyik legkiválóbb tanára volt. Ha munkája sajtó alá kerül, az erkölcstannak ma is neves egyéneként emlegetné a világ. A két hatalmas kötet, valamint a többi, említett, kisebb kötetek a szécsényi kolostor könyvtárának kiváló értékei között foglalnak helyet. Minket azonban most sokkal inkább érdekel P. András, a történetíró, a szécsényi kolostor tagjának élete, munkálkodása, jelleme. András atya a csendes, szerény munkásnak szinte utolérhetetlen példaképe. A theológiai tanárság elég munkát adott neki, de ezzel nem elégedett meg. A történelemhez: érzéke lévén, állandóan kutatta a rend történetét. Kassai tanársága idején került össze P. Blahó Vincével, a tartomány történetírójával. Csodálattal hallotta a kiváló egyén ajkáról a rend, főleg a magyar rendtartomány tiszteletreméltó történetét. A szent ember lelkét annyira megragadta rendje nagyjainak élete, főleg a törökvilág ferenceseinek áldozatos élete, hogy ezentúl a theológia mellett, élete végéig, minden fennmaradt idejét a rendi történelemnek szentelte. 1764-ben a kassai kolostor történetét írta meg. Először kisebb kötetben gyűjtötte össze folytatólagosan az adatokat, azután látott hozzá a teljes kidolgozáshoz. A következő