P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 2. Élet az ősi kolostorban

ember imádkozott, dolgozott az áhítatnak e szent helyén ? A gótikus boltívek hány misztikus lélek elragadtatásának lehettek szemtanúi? És hány hős indult el nemcsak a szomszédos falvakba Szent Antalként, Regensburgi Berchtoldként hirdetni az evangéliumot, de szívetindító búcsúzás után ment kunok, tatárok közé, — hogy életet adjon, vért ontson? A szerzetesrend, különösen pedig egy-egy tartomány, vagy ország szerzetes testvérei egy testületet képeznek ; örömben, bánatban osztoznak. Az egész rendet, de főleg a magyar ferenceseket jellemezte az az impulzív erő, lelkesedés, mellyel szívükhöz ölelték az egész országot, sőt a pogány kunokat, délszlávokat is. Ezek előrebocsájtása után nézzünk bele a szécsényi kolostorba, állítsuk elénk a kolostort, ismerkedjünk meg lakóinak szellemével, munkásságával, életével. Ha a dicső multat és a vázolt történelmi eseményeket figyelembe vesszük, valamint azon legtermészetesebb következtetést, hogy a rend az új, nagy szép kolostorban — már az alapítóra való tekintetből is — csak legjobb erőit alkalmazta; bizakodva nézünk a szécsényi kolostor jövője, szép, reményteljes története elé. A mult ismereteinek hiánya azonban ritkán állít akkora csalódás elé, mint épen a szécsényi kolostor első háromszáz évének történetére nézve. Karácsonyi a Magyar Ferencesek történetének megírása előtt két izben járt Szécsényben, és kutatott a kolostor múltja után ; ugyancsak sok könyvtárban és levéltárban végzett kutatásokat; a szécsényi kolostor történetének ezen idejéből az alapítás tényének és évének leszögezése után így folytatja: „Sajnos azután több adatunk nincs róla, csak az, hogy a Széchenyi család kihalván (1465) örökösei közül Országh Mihály nádor és fia János, elvették a mariánusoktól a szécsényi kolostort ..." Annál nagyobb gonddal helyezzük ezért egymás mellé azon néhány adatot, melyeket az elsülyedt korra nézve itt-ott sikerült találnunk, vagy melyekre következtetés utján juthatunk. A kolostornak az egyik tartományból a másikba való jutásáról szólva látni fogjuk, hogy a régi tartomány mennyire ragaszkodott a szécsényi kolostorhoz. Csak azért, mert annak nagy múltja, jelentősége volt. Páratlanul alkalmas helyen épült a szécsényi kolostor: domboldal szélén, erdő, liget felett. Az épület, a domboldalra helyezésből kifolyólag száraz; levegője, a liget felett, egészséges; ha ehhez vesszük még a nagyvilág zűrzavarától való mentességet, úgy a szécsényi kolostor önként kinálja magát a tartomány egyik klerikát kolostoráúl. Azt tudjuk, hogy a későbbi tartomány is azzá avatta a török világ előtt és a török kiűzése után. így sok körülmény arra vall, hogy a szécsényi kolostor kezdettől fogva klerikát ház volt. Azért hangsúlyozzuk ezen alappal bíró föltevésünket, mert ez annyit jelent, hogy a szécsényi kolostor az ősi időben is nagyobb számú és képzettebb taggal rendelkezett és így az első században már nagy hivatást teljesített. Azt különben egy 1454-ből származó értékes okmányon látjuk, hogy a szécsényi