P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 13. Széltében a lelkek birodalmában. Nagy egyének csarnoka
látogatók. A távolabb fekvő községeket külön tömörítették; mint filiális szervezetek külön elöljárókat kaptak, akik saját községükben tartották meg a havi összejövetelt. így Karancsságon és Nándorban volt külön filia, melyeknek gyűléseire a szomszéd községbeli kordás testvérek jártak. Ilyenkor vagy szécsényi páter, vagy pedig a helybeli plébános urak adták meg a szükséges és rendszeres oktatást és lelkivezetést. Vadkerten idővel különálló, a szécsényitől független kordás egyletet alakítottak a szécsényi páterek, akik hosszabb időn keresztül tartózkodtak Vadkerten. Külön társulati könyvet kezdtek vezetni és azontúl a vadkertvidéki községek, íiliálisai lettek a vadkerti kordás egyletnek. Később a plébános azonban az újonnan alakult Oltáriszentség-egyletbe olvasztotta a kordás társulatot. A kordás testvérület tagjai évenként másfél forintot fizettek gyertyák vételére s az egylet egyéb kiadásainak fedezésére. A szécsényi kordás testvérek külön egyleti oltárt készítettek 1774-ben, Szent Ferenc oltárát, mely ma is fennáll. A helyén volt Kapisztrán Szent János oltára, melyet a surányi templomnak adtak el. Szép Mária szobra is volt az egyletnek, melyet processziókra körülhordtak; a Szent Szűz fejét hétköznap ezüstkorona, ünnepeken gyöngyökkel ékesített korona díszítette. Az egylet 1784-ig virágzott, amikor II. József beszüntette. Az Album első lapja —későbbi írással -— beszámol az Album sorsáról is: „1788-ban kerültek az egylet dolgai licitálásra, amikor is az Album harmadfél forinton kelt el, a vidéki plébánosok vették meg és adták a kolostoroknak." 0' 1) Vessünk még egy pillantást magára a kolostorra, a kolostori életre. Nemcsak kifelé dolgoztak a szécsényi kolostor lakói tiszteletreméltóan. Befelé, a kolostoron belül is meg kellett fogni a dolog végét. Az egész századon keresztül állandó munka folyt a szécsényi kolostorban. 1715-ben kezdték a leégett kolostort és templomot tető alá hozni. Később sorra került az új nagy templom, a kolostor befejező traktusa, a sok mellékhelyiség, — valamint a templom, kolostor, sekrestye berendezése, felszerelése. Ez időtájban szépszámú laikus testvérrel rendelkezett a szécsényi kolostor. A laikus testvérek között volt több iparos. A sekrestye, több oltár, az orgonaszekrény, — melyeket laikus testvérek készítettek — ma is értékei a kolostornak. Főleg Spiegel Márton testvér dolgozott évtizedeken keresztül fáradhatatlanul. Közben más kolostorokba is szólítottak közülük, vagy a szerszámaikból kértek kölcsön. 1751-ből származó feljegyzés szerint a lévai kolostor főnöke, miután kolostorukban nincs már munka, a tartományfőnök engedélyével a . következő szerszámokat juttatta a szécsényi kolostornak : 1. Üllővas és fújó. 2. sütő, hozzátartozandó apró szerszámokkal. 3. Egy szarvasüllő. 4. 1 darab nagyverő (kalapács?), 3 kisebbel. 5. 4 fogó, 6 fogószorongatóval. 6. 1 öreg vastag reszelő, négyszögletű, 15 apró reszelővel. 7. 2 sróftábla srófostól. 8. egy pókreszelő. 9. 1 vasnyelű lukasztó, 6 fanyélbe való lukasztóval és egy
