P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 12. Kuruc világ alatt és után
Reportum : Tertia 9 érkezett levelükből az ellenségnek és a mi hadainknak constitutiója ekképen látszik : Az ellenség Szécsénbül még az elmúlt szerdán — aki 30. októbris volt — minden bagázsiástul és gyalogostul költözött az Ráróson át és szállott Daróchoz . .. Szécsénben hagyott-e valamit? Még nem tudhattyák. Mikor Ludánhoz szállott: akkor egy regiment maradt volt benne." November 6-án : „Postirungozásához látott az ellenség és úgy hiszem : mint azelőtt Ujhelt, úgy teszi pro pede Szecsént az jobb szárnyán..." , November 8 : (Copia Literarum Domini Stephani Andrási)... „az mint hogy ismég az Garamnál elhagyván gyalogját, így praeoccupálta Szécsént, kiben kétezerig való gyalogja közül, majd csaknem a felét hagyta: az lovas penig in universum hat regiment lévén, már annak Szécsénig elhadta három regimentjit". 53 2) A szűkszavú hadijelentések világosan állítják elénk Szécsénynek szomorú sorsát: majd kuruc, majd labanc kézre került; hol az egyik, hol a másik fél tartotta megszállva ; nem is szólva az utcai harcokról, felgyujtásról, a nép kilakoltatásáról. A háborúnak mindenkoron rettenetesek a következményei, borzalmai. Most még egytől lehetett tartani : az ország egyes részein felütötte fejét ' a háború réme : a pestis. 1710. jan. 4-én érkezett Szécsénybe a hercegprímás irata, mely beszámol arról, hogy a pestis rettenetes csapásával sújtja Isten az országot, hogy a háború borzalmai mellett ez a legszörnyűbb ragály szedi áldozatait. Az egyházfejedelem általános könyörgéseket és böjtöt rendel, Űrnapján szokásos körmenet s más ájtatosságokat a pestis megszüntetésére. 03 3) Szécsényt sem kerülte ki a rém: 1710-ben írja Bercsényi: „Fölséges Uram ! az mint levelemben is említettem, induló félben volt Viárd, hogy a pestis miatt alábbszálljon. Talán Szécséntül is azért ment el oda." A háborús viszontagságok között bőségesen nyílt a pátereknek alkalmuk a nép vigasztalására. A pestis idején még inkább mutatták meg, hogy Szent Ferenc nagy lelke élteti őket. A szécsényi atyák hősiesen állották meg helyüket a szörnyű csapás alatt. Többen közülök a szeretet vértanusága oltárán fejezték be életüket. Blahó— Verebélyi írott munkájában 53 4) olvassuk, hogy P. Szécsi Rémig szécsényi hitszónok nagylelkűen áldozta fel magát a pestis betegek szolgálatára és részesítette őket a szentségekben ; ezen ténykedések között kapott pestisben halt meg. Az író megjegyzi, hogy sokak nevét lehetne még felsorolni, ha az egyes házakban nagyobb gondot fordítottak volna az adatok feljegyzésére. A szécsényi ház történetírója régi feljegyzést talált, mely szerint Szécsin kívül még P. Osztály Hilár, P. Rajkovics Kázmér és Fr. Nagy Rémig lajkus-testvér szintén hivatásuk áldozatai. 53 5) Szent tisztelettel írjuk le a szeretet mártírjainak nevét. Miként teljesítették önfeláldozó hivatásukat, külön feljegyezve nincsen, de úgy véljük, hogy Szécsényben is úgy látták el a pestisbetegeket a szentségekkel, miként Gyöngyösön és más kolostorokban is tették : A páter, aki magát a pestisbetegek szolgálatára szen-
