P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 10. P. Bárkányi János Szécsény második megalapítója

olyan egyházi ruhákra, melyek valamikor a szécsényi kolostoréi voltak. Felhasználta az alkalmat és visszaszerezte az egyházi ruhákat. P. Nagy András 1776-ban említi, hogy három zöldszínű kazulája van a kolostornak, „Conventus Szecsényiensis 1663" jelzéssel. Ezek maradhattak meg azokból az egyházi ruhákból, melyeket a testvérek a török elől megmentettek, s melyeket Bárkányi visszaszerzett. A rendi elöljáróság egyelőre Kassára küldette a ruhákat, azzal a meghagyással, hogy ha „Szécsényt elfoglalják, kapja meg azokat a szécsényi kolostor."

49

6) Bárkányi életének lapjai ezzel gazdag adatokkal bővültek. A hosszú bizonytalanság, kemény ostrom s Munkács eleste után Gyöngyösre került hitszónoknak. A harci zajt felcserélte a kolostor csendjével, ha ugyan lehet azon időben egyáltalában csendről beszélni. Hiszen Gyöngyösön nem sokkal előbb (1686-ban) a labancok jártak s a kolostorra is törtek, hol a kolostort védő két klerikus, Csapó Bernardin és Tapolcsányi Péter koponyáját beverték.

4

9') A szónoki tisztség mellett a növendékeknek adott elő teológiai tantárgyat. Legalább P. Nagy András azt mondja, hogy egyenesen a katedráról — „ex cathedra Gyöngyösini" — küldték Szécsénybe. Azt különben Blahó és Bede József is egyöntetűen állítják, hogy Bárkányi korának egyik legkiválóbb szónoka volt. Eseményekben, tapasztalatokban, szónoki sikerekben és még inkább szenvedésekben gazdag élet állott Bárkányi mögött, mikor rendi elöljárói újabb feladat elé állították. Azt mondhatnók, életének legnagyobb feladata elé. A szécsényi kolostort kellett újra lakhatóvá tennie s Bárkányi ezen emberileg lehetetlen vállalkozástól sem riadt vissza. Említettük, hogy Fülöp András dolgavégezetlen tért vissza a szécsényi romok alól. A tartomány azonban a Lazari döntéssel — mely a ferences rendtartományokban új határt állapított meg — most már véglegesen elvesztette néhány kolostorát és a vezetőség belátta, hogy hiába mennek a királyhoz s Rómába: vissza nem szerezhetik a kolostorokat, sőt a fellebbezéssel csak ellenségeik száma növekszik. Azért azon voltak, hogy megfelelő helyeket biztosítsanak maguknak, főleg az ifjúság nevelése szempontjából. így Kecskeméti Gellért, az egykori szécsényi klerikus újra az egészséges fekvésű szécsényi kolostorra gondolt. Fülöp András sikertelen útja után sem mondott le Szécsényről. Olyan egyént keresett, aki megbirkózik a nehézségekkel. Választása jobb, alkalmasabb egyénre nem eshetett, mint Bárkányi Jánosra, akinek élete csupa tett, alkotás. Most érünk azon időponthoz, melyben ez a nagy férfi Szécsénybe jön, hogy megmentse nemcsak a kolostort, de újra alapítsa Szécsényt. A törököt már messze kergették s az ország déli részein verték a felmentő seregek; Eger kemény küzdelem után felszabadult. Az út Szécsény felé szabad volt. Bárkányi vándorbotot vett, azaz szekérre rakta a legszükségesebb felszerelést: oltárkövet, misekönyvet s a szent olajaktól kezdve