P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 10. P. Bárkányi János Szécsény második megalapítója
Maga Rákóczi is írja Önéletrajzában: „Tanítóim állásomnak megfelelő erkölcsöket fejlesztettek ki lelkemben és a Te imádásodra vezettek. Te (Isten) tetted ugyanis, hogy ifjú koromban elöljáróimmal szemben igen engedelmes voltam. Neked pedig ártatlanságban szolgálva és Téged szeretve, amennyire visszaemlékezem, a lehető legkevésbbé voltam ellenszegülő az ájtatosságnak koromhoz képest gyakorlásában. Gyakran mondogatták, hogy semmi gonosz hajlam nem volt bennem, mégis gyakran megbüntettek, mert rest voltam a tanulásban és inkább a fegyvereknek és gyermeki játékoknak, különösen háborúsdinak adtam át magamat". 4 9 ') Sokban tehát Bárkányinak köszönhetjük, hogy a Vezérlő Fejedelem a vallásos élet útján járt . . . Erre a vallásos nevelésre annál inkább szüksége volt, mert mostoha atyjától, Thökölytől mindent kaphatott, csak vallásosságot, kath. hitet nem. Alig lehet keményebben jellemezni Thökölyt, miként azt maga Rákóczi teszi Vallomásaiban : „A Te segítő kezed, óh végtelen Jóság, eszközölte, hogy az a kígyó (nem félek őt, mostoha Atyámat, még a Te szemedben is igy nevezni) nem tudott nekem ártani sem testben, sem lélekben . . . Mert gyakran megkísérelte, hogy elpusztítson . . . Gyakran megkísérelték, hogy vallásomból kitérítsenek . . ." 49 4) De közben fordult a kocka, a szerencse elhagyta Thökölyt. Vele együtt nagy veszedelembe került Zrínyi Ilona is gyermekeivel. Thököly távol volt, mikor Munkács várát a labancok körülvették. Itt hősként állotta meg helyét a nemes Zrínyi Ilona. A várat sokáig hősiesen védte. A vár aligha került volna az ellenség kezébe, ha Thököly kancellárja maga nem árulja el. De ennek is története van. A balszerencse, a szélkakas módjára forgó Thökölyt újabb jellemtelenségre indította. Titkos levelet írt Zrínyi Ilonának, melyben arra kérte, hogy házi káplánját, Bárkányi Jánost, küldje XI. Ince pápához. Bárkányi tárja fel a pápa előtt készséges lelkiállapotát, hogy t. i. ő kész a katolikusok eddigi üldözéseivel felhagyni, sőt maga is katolikussá lesz, ha a pápa a bécsi udvarral kibékíti és biztosítja kívánságai teljesítését. — A fejedelemnő nem gondolta, hogy a levél ennyire bizalmas tartalmú, s nem lévén nála a titkos írású levél megfejtési kulcsa, átadta azt Absolon kancellárnak. A lehető legrosszabb kezekbe került így a levél. Absolon, Thaly Kálmán szerint „buzgó" luteránus ember, aki mindenképpen megakadályozni törekedett Thökölynek ezen lépését, mely nagy csapást jelentett volna a luteránus felkelőkre és egyáltalán a luteránizmusra. Bárkányi már felkészült a római útra. A vár állapotáról írt hivatalos feljegyzések, kiadások naplójában szerepel okt. 29-i keltezéssel a tétel: „Páter Bárkány uramnak köntösnek remeket uln. 15" (15 rőfnyi). De a római út elmaradt, mert közben Absolon megelőzte ura végzetes szándékát, mint buzgó lutheránus inkább elárulta s feladta a várat. 49 5) Rákóczi gyámságba került, de később, mint Vezérlő Fejedelem sem feledkezett meg egykori mesteréről, Bárkányi JánosrólBárkányi vagy a munkácsi várban, vagy más várban rátalált
