P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 10. P. Bárkányi János Szécsény második megalapítója

megbocsátott János páternek. 1677-ben füleki, 1678-ban gyöngyösi guardián, aztán Szegeden, Gyöngyösön, Kecskeméten és Kassán volt még házfőnök. Legtovább Szegeden, ahol mint püspöki helynök és házfőnök töltött be felelősségteljes és egyben veszedelmes állást. Mikor a felmentő seregek első ízben ostromolták Budát, a török is összeszedte erejét s vidéken élelmet gyűjtött. A szegedi nép idejében elrejtette gabonáját. Ezért aztán elfogták P. Fülöpöt, megkorbácsolták. A titkot mégsem árulta el. Nagynehezen sikerült őt a szegedieknek — kiket megmentett — pénzen kiváltani. Később Nagy János lett a házfőnök, aki a felmentő sereg vezéreivel levelezett. Nagy Jánossal P. Fülöpöt, egy másik pátert és két testvért elfogták és ismét megkorbácsolták. Ezt a sokat szenvedett kiváló egyént bízták meg Szécsény elfoglalásával. 1688-ban még a Rómába menő tartományfőnököt helyettesítette, aztán felkészült a nagy útra. Szécsény határáig jutott. De Szécsény megmentése, újjáalapítása fiatalabb erőt tételezett fel. A romhalmazon nem tudott átvergődni, azért visszatért és jelentést tett a siralmas állapotról, melyben Szécsény sínylődik. Még 10 évig élt András atya, különböző állomásokon teljesítve szolgálatot. Legutoljára a felépült szécsényi kolostorban dolgozott. 1698. nov. 22-én bekövetkezett haláláig. Mily felemelőleg hathatott ilyen sokat szenvedett, szentéletü, vértanuszellemű egyénnek a működése a szintén sok szenvedésen keresztülment Szécsényre és szécsényiekre ! Csak így érthető, hogy meg tudtak birkózni a rengeteg nehézséggel és a romokon új életet varázsoltak. De, mint mondottuk, Szécsény újjáteremtése fiatal erőre várt. Ez a nagy egyén, aki nemcsak a szécsényi kolostor, de a város történelmébe is kitörülhetetlenül írta be nevét : Páter Bárkányi János. Az ő életéről és főleg szécsényi nagy munkájáról, a szécsényi kolostor dicsőségéről, részletesen kell beszámolnunk. Amennyire azon kor szokásából, elnevezéseiből következtethetünk, valószínűnek tartjuk, hogy a nógrádmegyei Bárkány község szülötte. Mocsáry feljegyzései szerint Bárkány községben hasonló nevű tekintélyes családok léteztek. A vidéken lelkipásztorkodó pátereknek feltűnt az értelmes ifjú. Szécsénybe hozták, a gimnáziumi tanulmányok elsajátítása végett. De éppen ezen időben kellett a törökök elől menekülni. Először tűnik fel a neve 1662-ben Szegeden, hová Szécsényből P. Erdős Athanáz is menekült. Szegedről már mint klerikus Kassára, innen Gyöngyösre kerül. Fülöp Andrásnak lett a növendéke. A szentéletű férfiút rendkívül szerette és nagyrabecsülte. Beszámolójában, hálás tanítványként, a legszebb bizonyítványt állítja ki mesteréről. 1668-ban diákonus, 1669-ben Füleken szónok. Tehetségével, szónoki rátermettségével sok lelket térített meg. Itt ismerte és becsülte meg a lelkes szónokot Tassyné, ki később a ferencesekre hagyta birtokát és Bárkányiról külön emlékezett meg végrendeletében. Abban az időben ritkaság, ami vele történt : már hároméves