P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 8. Felvonuló hadak országútjában
kérni ; és hogy a kolostorban vezessenek állandóan jegyzőkönyvet. A rendben 1629-ben vezették be a szigorúbb irányzatot. 45 6) A szalvatóriánus tartomány ezen év tartománygyűlésén Galbiató Antal biztos elnöklése alatt, kimondotta a szigorúbb irányzathoz való csatlakozást. Ezen gyűlés óta „szigorúbb rendtartásúak" néven szerepelnek. Megkapták a bővített szabályokat. Ezeknek előírásai ugyan nem sok újat tartalmaztak számukra, hiszen a szigorúbb pontok nagyrészét már előbb hozták be tartományi határozatok. A szakáll azonban (melyet a háborús időben megeresztettek s 1612 óta rövidre nyírtak) az új szabályok értelmében egészen lekerült. A szabályok különben a szent szegénységnek megfelelő egyszerű ruházatot, étkezést írtak elő. Megtartásukat a káptalani gyűlések újra és újra kötötték a testvérek a szívére. Az 1647. év határozatai között olvassuk : „Jézus Krisztus Szívében intünk mindenkit, hogy nagy gondot fordítsatok Szent Ferenc Atyánk regulájának, valamint III. Miklós és V. Kelemen magyarázatainak gyakori olvasására". 1650-ben előírják, hogy a kordás egyesületet mindenütt meg kell alapítani. 1665-ben már lelkigyakorlattartására kötelezi a káptalan a testvéreket. 45 7) Ezen határozatokból láthatjuk, hogy a háborús zavarok okozta vadhajtásokat erős kézzel vagdalták, irtották. Nagyon jól tudták, hogy önfeláldozó élet csak ott lehetséges, ahol először megteremtik a fegyelmezett kolostori életet ; ha a testvéreknek módot nyújtanak arra, hogy a szerzetesi élet önmegtagadásai, szabályai, életszentsége szerint élhetnek. Csak az tud másokért élni és halni, aki a kolostori élet krisztusi fegyelmében megerősödött. Volt eset, hogy a szigorban túlmentek azon a határon, amit emberségesnek lehet mondani. A kiváló lelkiembert, Dusit Terugia tartományfőnök, Hradistyéről Zólyomba küldte. A jó öreg el is indult rendtársával, de a hirtelen beállott hóolvadás miatt szandálban nem tudták útjukat folytatni, — azért visszatértek, hogy megvárják a hóolvadás végét. Ezért az „engedetlenségért", az olasz származású provinciális keményen megdorgálta őket. Ezen általános jellemzésekben megkapjuk a szécsényi kolostor belső életét. Bátran állítjuk, hogy a szécsényi kolostorban, főleg a növendékpapokra való tekintettel, kétszeres szigorral tartották meg a káptalanok határozatait, s 1629 óta a „szorosabb rendtartást". A rendi elöljáróság és előírások mindenkor aggódó figyelemmel kísérték az ifjúság nevelését. Azért írta elő a hradisti káptalan : „Miután a studium dísze és támasza az egyháznak és rendünknek, azért a P. Miniszter gondoskodjon a tanulásra alkalmas helyről és lektorokról ..." Ez minden rendi előírás legelemibb pedagógiai követelménye. Azon forgalmas világban, melyet a szécsényi kolostor ezen félszázadban átélt, a logika és más tantárgyak száraz fejtegetéseit sokszor váltották fel a történelmi idők változatos s veszedelmes hullámzásai. Kiváló mesterek kellettek, hogy ilyen zür-zavaros időben, viharálló egyéniségeket neveljenek. Mint érdekességet jegyezzük fel, hogy a klerikusok között, —
