P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 8. Felvonuló hadak országútjában
— hogy szent Ferencz érdemei és közbenjárása által a kolostor lakóinak imái, hathatós isteni segélyben fogják részesíteni az újvári véghelyet, nemcsak a kereszténység esküdt ellenségével : a törökkel szemben, hanem azoknak mégtéritésére is, kik sajnálatos tévelyekben bonyolultak és a keresztény név alatt hamis tanokhoz szegődtek." 44 2) Ebből megértjük, hogy Pázmány maga is nagyrabecsülte s értékelte a ferencesek munkásságát a protestántizmus előtörésének megakadályozásában. Különben a tény, hogy a ferences kolostorok körül nagy körívben majdnem száz százalékig magyar és katolikus maradt a nép, a legfényesebben igazolja a rendnek ez irányban kifejtett munkásságát. Itt egy kitérést nem mulaszthatunk el. A katolikus visszahatás idején néhány katolikus helyen követték a protestánsok által mutatott példát, s a „cujus regio ejus religio"-t gyakorlatilag alkalmazták, vagy a volt katolikus templomot visszavették. (Hangsúlyozzuk : nem vették el, hanem visszavették !) A ferenceseknél erőszakos térítésről, még templomvisszavevésről sem lehet szó. Pedig a ferenceseknek lett volna okuk a megtorlásra ; 45 kolostorukat vették el, vagy gyújtották fel a protestánsok. A kevés templomot, mely a ferencesekhez visszakerült, egyházfejedelmek, vagy mint a szécsényit, Forgách Zzigmond szerezte vissza a békekötés erejénél fogva. — Arra nézve nem fordult elő egyetlen eset se, hogy Szécsényben erőszakosan térítettek volna. A rendnek ezen időszakban egészen más volt a lelkisége. Támadás helyett a csendes, alkotómunkát választották. A káptalani határozatok között a protestántizmus elítélése, megbélyegzése helyett imákat írtak elő az Egyházért és hazáért. Irodalmi tevékenységre, emberfeletti munkájukból kifolyólag, nem vállalkozhattak a testvérek. A kevés fennmaradt irodalmi termékből, akár Szegedi Ferenc beszédeit, akár Baróti Miklós teológiai tanár, provinciális, munkáját („Az búcsú méltóságának és hasznának igaz értelmire való tanúság") vegyük, azt látjuk, hogy nem polémizálnak, nem gúnyolnak, az ellenfelet nem vágják. Pázmány fulmináns szellemi csatáiban diadalra vitte„a katolicizmus ügyét. A ferencesek munkája csendes munka volt. Ők a török világban éltek, ahol nehezebben lehetett mozogni. Pasztorációikban kikerülték a szellemi harcot. Különben legáldásosabb munkálkodást és egyben eredményt az által értek el, hogy csak a kereszténység, az Egyház pozitív értékeit fejtegették. A lelkek ebből látták, hogy hol van az igazi béke, boldogság. Szécsényben és Nógrád megyében is lassanként helyreállították a lelkek egyensúlyát, a hitbeli egységet. A protestánsok csak kevés helyen maradtak meg. A testvérek nem akartak harcot provokálni. Békés munkások voltak, s éppen az eredményezte a legtöbb megtérést. Meghalni tudtak hitükért. A halálrakínzott sebesi testvérrel Jézus-Máriát hívták segítségül, de maguk nem erőszakoltak harcot. A kolostor elfoglalása után néhány évre éppen Szécsényben fordult elő jellemző, sajnálatos eset, melyet a maga teljességében mondunk el 1616-ból, a vallási harcok megindulása idejéből, mikor dicsőségüknek tartották a két párton levők, ha egy-egy egyént
