P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 8. Felvonuló hadak országútjában
A páterek életadatai után térjünk vissza a lelkipásztori munkateljesítményhez. Annyi nagy embernek viharvert élete immár megmagyarázza a Fraknói által felemlített adatot, a szécsényi ferencesek nagy munkateljesítményéről. Tudjuk, hogy ezen időben az országban még kevés volt a pap. Hiszen csak Oláh és Forgách érsekek kezdették meg a papnevelés reformját, de 1627-ben maga Pázmány kesereg a Propaganda Congregationak, hogy még mindig nagy a paphiány egyházmegyéjében, noha jövedelme 2/3 részét a szemináriumra fordítja. 43 9) A rend növendékeit is — más püspök nem lévén —* Pázmány szentelte papokká. Fraknói jegyzi fel a tényt, hogy a gyöngyösi, szécsényi, galgóci, szakolcai kolostorokból nem egyszer Nagyszombatba vitték a felszentelendő növendékeket, Pázmányhoz, vagy annak helynökeihez. 44 0) Noha Nógrád megyében csak 5 plébános lelkipásztorkodott, mégsem volt annyira észrevehető a paphiány. A szécsényi kolostor tagjai járták be Nógrád felszabadított részeit, sőt átjártak a töröklakta területekre is. A változások, dispozíciók alkalmával a töröktől többször kaptak utazási, letelepülési engedélyeket. Ezek segítségével, annyira amennyire, háborítatlanul teljesítettek még török területen is szolgálatot. Mit jelentett egy kicsi Nógrád oly egyének számára mint Dusi és a többi páter, akik másutt négy-öt megyének megfelelő területet jártak be ! Szegedről Jánoshalmáig, Óbecséig, Makóig; Gyöngyösről Debrecenig járták be a páterek a vidéket. És dispozíciók alkalmával hányszor mentek egymástól távolfekvő kolostorokba : Kassáról Szegedre, Nagyszőllősről Sümegbe, vagy fordítva. Megedzette őket az állandó testiszellemi sport, az áldozatos lelkipásztori élet. Azért mondjuk, hogy Nógrád megyét, melynek amúgy is gyér volt ez időben a lakossága, könnyedén látták el. Nagy odaadással és áldozatossággal szentelték magukat a kemény hivatásnak. Az agyonsanyargatott népnek bizony nagy szüksége is volt a lelki vigaszra, erőre, hogy össze ne roppanjon. Szécsénynek rendi szempontból ezen időben előnyös volt a helyzet. Karácsonyi helyesen állapítja meg: „1663-ig a szécsényi kolostor jeles állomása Iőn a szalvatóriánusoknak s mintegy összekötő kapcsa a felvidéki és alföldi kolostoroknak. Ennélfogva ide mindig valamelyik kiváló emberüket küldték guardiánnak." 44 1) Azonfelül Szécsénybe helyezte a tartomány a bölcseleti stúdiumot, sőt a szécsényi kolostor mellett külön civil ifjak számára is tartottak kollégiumot. Ugyanis még 1625-ben Forgách Zsigmond özvegye, Pálffy Katalin, a kolostornak azon szándékkal hagyta a kolostorkerttel szemben fekvő házat, hogy abban a gimnáziumi növendékeket oktassák : „az Pátereknél levő tanuló deákoknak oskolaház számára". Már 1628-ban találjuk a páterek között Fulgenc atyát, akinek neve mellett a „világi tantárgyak előadója" és egyben a „klerikusok magisztere" címeket olvassuk („lector artium et Magister clericorum"). Említettük, hogy Czandler is gimnázistákat tanított. A klerikusok
