P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 8. Felvonuló hadak országútjában
Tudvalevőleg ezen időben a ferencesek végezték az egész délvidék lelki gondozását s hogy nagyobb teljhatalommal munkálkodhassanak, a törökhódoltság területén kívül lakó püspökök, a szegedi házfőnököt, a csanádi püspökség helytartójának nevezték ki. Az előző szécsényi házfőnökök közül számosan munkálkodtak Szegeden. így rájuk is vonatkoznak Karácsonyi megtisztelő szavai: „Kimondhatatlan sok jót tettek a magyar nemzetnek e hőslelkű ferencrendiek, akik a török hódoltságban a katholikus magyarok közé eljöttek őket tanítani, vigasztalni. Hogy hazánk alsó részén a magyarság annyira amenynyire megmaradt, abban az ő fáradozásaiknak nagyon nagy része van. Elismerte és hirdette ezt már Pázmány Péter is, 1627-i levelében."' 3 0) Jászberényi sok érdemet szerzett Szegeden, önfeláldozó élete által. 1651-ben Fülekre került, 1657-ben Szécsénybe. Aztán pedig folytatta magasan ívelő pályáját, nagy tevékenységet fejtve ki a sümegi, gyöngyösi, kecskeméti és kassai házak vezetésével. 1665-ben kusztos, 1668-ban, mint tartományfőnök az egész provinciát vezeti. 0 foglalta össze a török hódoltság alatt munkálkodó testvérek életét, mint fentebb láttuk. Jászberényi után, Szentkereszti Valérián, Konstantini Lukács s Kolozsvári voltak még házfőnökök. Szentkereszti 1630-ban Szécsényben klerikus. 1647-ben sebesi házfőnök, 1648-ban Szegedi Ferenccel Rómában jár. 1650-ben kusztos s mint ilyen átveszi a körmöci kolostort, 1657-ben kassai elöljáró s innen kerül Szécsénybe házfőnöknek. — Konstantini Lukács egész fiatalon került a szécsényi kolostor élére. Csak egy évig vezette a házat. Változatos élete inkább azután kezdődött. 1663-ban szendrői guardián, 1671-ben Kassán lektor, innen növendékeivel Thököly elől Gyöngyösre menekül, 1676-ban szegedi, 1677-ben sümegi, 1679-ben gyöngyösi házfőnök s 1680-ban ismét Szegeden restaurálja a kolostort török engedéllyel. Konstantini után Kolozsvári Bertalan következik, aki alatt — mint már említettük — másod ízben csap a városra a török. Ezzel csak a volt házfőnökökről tettünk említést. Mellettük még számos páter működött a félszázad alatt Szécsényben, kiknek hasonlókép változatos és áldozatos sorsban volt osztályrészük. Ezen kornak minden egyes tagjára ráillenek a költő szavai : „Mind hősök ők, mind férfiak, mind hű és hazafi." Miként a volt szécsényi házfőnökök a rendi szabály szerint közben alattvalók lettek, úgy viszont a szécsényi ház alattvalói más kolostorokban házfőnöki tisztséget töltöttek be. A nevesebbek között találjuk Saári Lászlót (később füleki és kassai guardián), Csiki Jánost (Gyöngyösön és Kecskeméten volt házfőnök), Ambrovics Ágostont (a gimnazisták előadója Sebesen, majd Szegeden), Barcsai Lőrincet (homonnai és kecskeméti házfőnök). Két szécsényi rendtagról kell még részletesen megemlékeznünk : Dusi Jakabról és Czandler Didákról. Dusi Jakab nevét hálásan jegyzi fel a magyar irodalom. Egyrészt összegyűjtötte, másrészt saját szerzeményeivel kibővítette a magyar egyházi énekeket. Mint meglett férfi lépett a rendbe. 1589ben Szakolcán végezte tanulmányait. Nem múlik el egy évtized és
