P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 1. A kolostor alapítása

kor a tett embere volt. Most sem habozott. Tudta, hogy a kolostor alapítás legelső föltétele, a Szentszéknek, a pápának az engedélye. Ezt az engedélyt megnyerni volt tehát első feladata. Még szerzetesrenddel sem bocsátkozott tárgyalásba : legyen meg az egyházi engedély, a többi már magától megy. Kérvényében nem említi kifejezetten, hogy melyik szerzetesrendnek akar kolostort emelni. Csak általánosságban beszél „valamelyik kolduló rendről." Hogy kérvényének nagyobb hatást biztosítson, azt nemcsak a Szentszék előtt nagy tekintélynek örvendő Róbert Károly által küldötte az Avignonban székelő pápához, hanem külön kérvényt Íratott a király által is. Széchenyi Tamás biztos akart lenni elhatározása keresztül vitelében. Magát a kérvényt mélységes hit és lelke üdve utáni vágyódás hatja át. Mindezeket XXII. János pápa (1316—1334) válaszából olvassuk ki, mely válasz ismétli a kérvényben föltüntetett okokat és lelkiséget. 1331 végén, 1332 elején indulhatott a küldöttség Avignonba. A kolostort megalapozó pápai engedély 1332 március 9.-én kelt. Ezen időpont a szécsényi kolostor életet adó, biztosító napja. A levél a szokásos hivatalos válaszokkal ellentétben rendkívül kedves és meleg hangú. „János püspök — kezdődik a pápai engedélylevél — kedves fiunknak, nemes férfiúnak, Tamás erdélyi vajdának, áldást." A Szentszék magasztos hivatásának leszögezése után így folytatja : „Hozzánk intézett kérésedből azt olvassuk ki, hogy vallásos buzgóságod fellángolásában, lelked üdve iránti gondoskodásodban, a földieket égiekké, az ideigvalókat örök értékűekké kívánva átváltoztatni, a mindenható Isten dicséretére és dicsőségére és lelked üdvére az esztergomi egyházmegyében, Szécsény, (Sechiem) nevű helységben, saját birtokodon hajlékot kívánsz templommal (oratóriummal) és szükséges mellékhelyiségekkel fölépíteni valamelyik megerősített és' általad választandó kolduló rend tagjai számára, kik az isteni tiszteleteket végezzék. Ezért kéred alázattal, hogy nevezett testvérek kolostorának alapítására és fölépítésére apostoli kegyességgel adjuk meg az engedélyt. Mi tehát helyeslőleg fogadva előterjesztésedet, Krisztusban legkedvesebb fiunknak Károly Magyarország kiváló királyának ez irányban tett alázatos közbenjárására és a te kéréseidre meghajolva . . . megengedjük, hogy az általad választandó kolduló rend tagjai számára fölállítsad a kolostort és oratoriumot, az összes szükséges mellékhelyiségekkel ..." A pápai válasz fölsorolja még a kolostorépítés egyházjogi akadályait, egyben lelkiismeretében kötelezi a kérőt (conscientiam oneramus) s az alapítás föltételéül tűzi, hogy a kolostort jól építse fel, jó karban adja át rendeltetésének, a kolostorban legalább 12 testvér lakjon s legyen meg eltartásuk lehetősége . . . „Senki ne merészelje tehát..." szokásos szöveggel fejeződik be a levél. „Kelt Avignonban március 9.-én, pápaságunk 16. évében."

4

1) A szécsényi kolostornak az ügye ezzel el lett intézve. Gyors futár hozta a kedvező döntést. Közben elkészültek a nagyszerű tervek, és a hír vétele után elkezdődött a serény munka. Széchenyi