P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 1. A kolostor alapítása

Tamás fölhasználta ismereteit és összeköttetéseit: a legjobb mestereket hozatta. Isten dicsőségéhez illő, szép, nagy, tartós templomot és kolostort akart fölépíteni. Az önfeláldozó, nagyszerű tetthez a családi büszkeség is nyújtott tápot. Túl akart tenni még a király kolostor építésén is. Az első építkezésből fönnmaradt emlékek fényesen igazolják e föltevésünket. Nagyszerű látvány tárult Szécsény fensíkján és vidékén a néző elé. Az egész domboldal nyüzsgött-mozgott. Nagy szekerek szünet nélkül szállították a rengeteg kő és faanyagot. Külön nagy helyiségben a kőfaragók serege verejtékezett kemény munkában : a gót ívekhez faragták a köveket. Az ügyesebbek készítették a boltíveket összekötő szimbolikus jelentésű kőrózsákat, valamint a gótikus ablakok faragványait. Ünnepélyes keretek közt történt az alapkőletétel. Mélyen ásták meg a fundamentumot, hiszen a hatalmas épülettömb közel került a domboldal széléhez. Tamás vajda örömmel szemlélte, mint nő ki a talajból az Isten háza. Miként tavaszi eső után a búza, úgy emelkedtek szemlátomást a falak, kapcsolódtak ívezetek ívezetekbe. Ha a kolostornak az első építkezésből fönnmaradt részét vizsgálódás tárgyává vesszük, főleg a gótikus sekrestyét, a föléje épített gótikus termet, valamint a templom szentélyét, különböző következtetéseket vonhatunk. Az egyházművészet tételei alapján meg tudjuk állapítani, hogy ezen épületrészek építkezési módja, díszítése, a központi oszlopon nyugvó gótika, az összekötő boltívek, a bordázatokat összefűző kőrózsák szimbolikus ábrázolásai, díszítései, a XIV. század első felébe vezetnek vissza bennünket. Okmányok nélkül is meg tudjuk már manap állapítani, hogy a szécsényi kolostor és a templom szentélye a XIV. században épült. A magas és tágas építkezésből pedig biztosan következtethetünk arra, hogy az alapító nagyra tervezte a kolostort, és jóval több, mint — a pápai előírásban föltételként szabott — 12 szerzetes számára. 1922-ben ablakot vágtak a szentély falán, valamint a gótikus teremnek a szentély felé eső részén. A falbontásból arra lehet következtetni, hogy ezek a falak sohasem voltak még megbolygatva. Az építkezési mód, a nagy köveknek az emelet magasságban való elhelyezése s az összeforradásszerű építkezés mutatja, hogy a falak az első építkezésből maradtak. A kolostor befejezéshez közeledett. A jótevő, az alapító mellett, ekkor már „az általa választott koldulórend" kiküldöttei, megbízottai is járnak Szécsénybe és örömmel szemlélik a csodásnak készülő új hajlékot, a gótikus bolthajtásokat s a magasba szökő templomot. Vájjon kik voltak a hivatalosak és kik lettek a választottak? Ha Péterffynek hihetünk,

4

2) úgy Széchenyi Tamás Szent Domonkos fiainak szánta a kolostort. A domonkosok kolostorai között szerepelteti a szécsényit is, ámbár azonnal hozzáteszi : quod tamen postea videtur transiisse ad franciscanos, — a ferencesek vették át. Dr. Iványi Béla értékes dolgozatban

4

3) ugyancsak a domi-