P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 8. Felvonuló hadak országútjában
sem volt veszteg : „Szécsény alá két ízben is a íorgókapuig jöttek, összegyűlvén Hatvanból, Párkányból, Esztergomból és sokáig harcolván, egy gyermeket lőttek meg a kapuban." 41 0) 1635-ben újra „ingyen munkával" erősítették meg a várat. 1640-től Forgách Ádám a vár kapitánya. 1643 augusztus 24-én írja Eszterházi Pál újvári kapitány a Nádorhoz : „Nógrád-Szécsényt kezdte kővel keríteni ; arra emberül készültek s költenek." 41 1) Rövid csend után ismét kemény napokra virradt Szécsény. A német 30 éves háború lángjai átcsaptak Magyarországra. Bethlen utóda, I. Rákóczy György, 1643-ban szövetségre lépett a svéd és Francia királlyal és a következő év februárjában megindult csapatával, hogy biztosítsa „a reformált hitvallás szabad gyakorlatát Magyarországon". A száz sebből vérző felföld, ellenállás nélkül hódolt meg a fejedelem előtt. Március 11-én vonult be Kassára. Kassáról délnek tartott. Húsvét után már az Ipoly völgyén vonult keresztül, sőt előhada Nyitráig jutott. Somlyai írja ezen felvonulásról : „Ezen év (1644) márciusában Kassa és a körülötte fekvő királyi városok meghódoltak Rákóczy György erdélyi fejedelemnek, ki nagy sereggel és török segítséggel indult a császár ellen. Midőn Húsvét után negyedik vasárnap Szécsénybe ért és ott néhány napot töltött, arról értesült, hogy a császár serege Eszterházy nádor vezérlése alatt közeledik, nem bízva seregében, áldozócsütörtök éjjelén egész seregével megfordult és a Tiszáig vonult vissza." 41 2) Az összeütközés ismételten elmaradt. Szécsény és vidéke mégsem kerülte el a félelmetes napokat. A szécsényi testvérek megérezték a felperzselt füleki kolostor füstjét ; tudták, hogy hasonló sorsban lesz részük, ha idejekorán nem sikerül a kolostort biztonságba helyezni. Nem várták meg a kolostorokat feldúló csapatokat hanem a nemesen gondolkodó Rákóczy Zsigmond után mentek Nyitrára. Rákóczy Zsigmond fővezér meghajolt a szécsényi ferencesek hazafisága és munkássága előtt és megadta nekik a kért oltalomlevelet : „Sigismundus Rákóczy de Felső Vadász, legfelsőbb kapitány és az összes erdélyi székelyek generálisa : „Nógrád vármegyében lévő szécsényi klastrombeli barátok találának meg, hogy igen országútjában lakván, az sok jövő-menő hadaktól gyakorta háborgattatnának, kérvén azon, hogy oltalmam alá venném őket. Hagyom azért auctdritate mihi attributa kegyelmeteknek főispánoknak, kapitányoknak, hadnagyoknak, tizedeseknek és egyéb minden renden levőknek, ez commissiómat így értvén, se csoportosostul, se zászlóstul, se külön senki arra az megnevezett szécsényi clastromra reá menni, reászállani, ott levő barátokat se személyekben, se semmi javokban is akármi néven nevezendőkben semmi úton és módon megháborgatni, károsítani ne merészelje, mivel protection! alá vettem őket ez levelem által, mert valaki ez ellen cselekedni compariáltatik, az Edictumban specifikált poenát semmiképen el nem fogja kerülni. Datum in possessione Nyitra die décima mensis április 1644. Rákóczy m.p." 41 3) Rákóczy Zsigmond menedéklevele megmentette a szécsényi
