P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 8. Felvonuló hadak országútjában
kolostort a pusztulástól s a testvéreket a halál borzalmaitól. Rákóczy György emberei több kolostort gyújtottak fel és hallatlan kegyetlenségeket követtek el sok testvéren. így Sebesen Körmendi Miklós ferences testvért a legembertelenebb módon kínozták halálra. Hasonló sorstól megóvta a testvéreket az oltalomlevél. Aligha lehetett volna reményük, hogy a fejedelemtől nyerjenek oltalomlevelet. Azért siettek a fejedelem tudományosan képzett öccséhez, Zsigmondhoz, : ha elválasztja ugyan tőlük a vallási felfogása, de ismerve a magyar barátok nagy múltját, a hazáért hozott sok áldozatukat, oltalmába fogja őket venni. Miként nem is csalódtak. Az előcsapatok után maga a fejedelem is Szécsénybe érkezett seregével. Szécsényi tartózkodásáról megemlékezve, azt olvassuk a nógrádmegyei monográfiában: „1644-ben húsvét utáni negyedik vasárnapra Rákóczy György visszavonuló útjában Szécsényt megszállván, két hétig élvezte a rendház vendégszeretetét". 41 4) A fejedelemnek bizonyára hatalmában állott a szécsényi kolostort lefoglalni, de hogy vendégként menjen barát-klastromba, ismerve jellemét, alig tudjuk elhinni. A szécsényi kolostor historikusa, P. Nagy András, az esetet így, beszéli el : „1644. Rákóczy György erdélyi fejedelem serege betört Eszakmagyarországba és miként forradalmakkor történni szokott, sok kellemetlenséget okozott, rabolva, erőszakoskodva haladt útjában előre." 4 1") „A szécsényi testvérek, hogy ezen veszedelmek ellen biztosítsák magukat, Rákóczy Zsigmondhoz, a hadsereg vezéréhez futottak és április 10-én tőle megnyerték az olfalomlevelet. Aztán maga a fejedelem is időzött valamelyest Szécsényben, miként régi lapon olvasom: „1644-ben húsvét utáni negyedik vasárnap körül Szécsénybe jött Rákóczy György erdélyi fejedelem felkelőivel (cum rebellis) és megszegve esküjét és szövetségét, ugyanott két hetet töltve, éjtszaka megfordult és Erdély felé vonult vissza." Az általános részben pedig az oltalomlevél történetét, előzményét mondja el, s megemlíti, hogy az erdélyi fejedelmek betöréseikkel mekkora pusztulást hagytak maguk után, s mennyire üldözik a szerzeteseket. 41 6) Vendéglátásról a kolostor krónikása nem tud ; ezen előzményeket ismerve lehetetlennek is tartjuk, hogy Rákóczy kolostorban szállott volna meg. Különben maga Szécsény sem köszöni meg Rákóczy György és serege látogatását. Rákóczy fiához írt levelei közt ugyanis olvassuk : „Istennek áldásából mi most tűrhető egészséggel bírunk, de az ellenség mind német, magyar tovább elment s az míg Bottyani uram ide alájárt, oda hátra csak eljárt az török dolgában. Szécsényt is felégette nagyobbrészént, sok rabot, marhát vitt, s vágott le az vitézlő rendben is ; az Nyitra mellett is 4 falut rablott. Datum ex castris positis Szacsva 12. Decembris 1644. Az te jódra vigyázó édes atyád R. György m. p-" 4 1') A nagy hadak elvonultak. De az erdőségekben sok szökevény bujdosó maradt vissza, akik kisebb csapatokba tömörülve, keresztülkasul járták a vidéket. Ezek aztán nem nagyon kérdezték, mit szabad, mit nem szabad. Ha a testvérek kaptak is Rákóczy Zsigmond-
