P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 7. Protestánsok Szécsényben

Hölgyi Gáspár várnagy haladékot kért tőle a vár átadása ügyében, mert a megyében nagy a nyomorúság és a vár is rossz karban van. Majd újra haladékot kér, miután „a vitézlő rend minden helyekről, mind az nemesség az vármegyékből, ahol mi lovas lehet, mindennek a írigh tractálásának a heleire mennek, ki zolgálni, ki penigh csudálni.

3'

8) 1601-ben keltezett adománylevél Forgáchnak engedi át Szécsényt és a vidéki községeket. . . 1602. január 24-én történt meg végre beiktatása, — többeknek ellenkezése között. így olvassuk az esztergomi káptalannak II. Miksa császár parancsára készített s 1602-ben kelt jelentésében. „Szécsény várba való beiktatásánál megjelentek Spornek Sándor, a várbeli német katonaság kapitánya, Horváth Mihály, a balassagyarmati magyar katonák alkapitánya, Lossonczy Miklós, szécsényi plébános, több birtokos, katona, valamint Balassa Zsigmond és Rákóczy Zsimond jobbágyaival." Ugyancsak elsorolja az okmány azoknak neveit, akik a beiktatásnak ellentmondtak.

!,;

l) Forgách idejében a Szécsény körüli csete-paték újra és újra felújulnak a törökkel. 1603-ban a török nagy kárt okozott Szécsényben, sőt — úgy látszik — a város török-kézre is kerül rövid időre.

38

0) 1604-ben 8000 katonából álló török csapat pusztított Palánk, Szécsény, Fülek vidékén, de Kollonics fővezér széjjelugrasztotta őket. Forgách időközben csapatával a budai táborba szállott.

38

1) Hogy ezen időben sem kerekedtek a protestánsok felül, ahhoz elég garanciát nyújt magának Forgáchnak személye. Szécsény be jövetele alkalmával Forgách még protestáns, azonban már ekkor úton volt a katholikus Egyházba. S mint a térítő nagy Forgách Ferenc prímásnak testvére, egyáltalán nem engedett volna meg vallási felborulást. Az installáción Lossonczy Miklós nevű „szécsényi plébános" is résztvett. Bővebbet a plébánosról eddig nem sikerült megtudnunk. Vájjon világi pap volt-e, vagy ferences? Az egyházmegyének ez időben alig volt papja. Csak Oláh és Forgách prímással kezdődik a megújult katholikus élet, papnövendékeknek felfogadása és nevelése s még Pázmány is paphiányról panaszkodik. De a rendtartomány is ebben az időben volt a legkisebb, ekkor rendelkezett a legkevesebb emberrel és ezeknek fontos elhelyezésük volt Gyöngyösön és Szegeden, ahonnan az egész Alföldet pasztorálták. így az a felfogás látszik elfogadhatónak, hogy az esztergomi érsekprímás küldött papot testvére új helyére, aki az installációkor, mint szécsényi plébános szerepel. . . Forgách Zsigmond időközben lett katholikussá 1603-ban. Ezen tények kizárják annak a lehetőségét, hogy 1605 előtt a szécsényi ferencesek temploma protestáns kézbe került volna. A 10 év alatt Szécsény ugyan nehéz napokat élt át, de vallási erőszakoskodás nem következhetett be. így a História Domus által megjelölt és az ország történetével összefüggő 1605. esztendő hozott csak változást, kettészakadást, illetve protestáns diadalt a katholikusok felett. 1605-ben nagyot fordult az ország történetének kereke. Úgy