P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 7. Protestánsok Szécsényben

séggel kínálkozó könyvet forgattak volna. Az iskolák tanításában nagy akadályt tettek az hazabeli zebe-bonák közt vastagodott uj eretnekségek is. így ritkán nevekedtek Isten oltáránál teendő szolgálatra, a pásztori tisztre, vagy szerzetbeli életre alkalmas emberek. ."

3G

7) A katholicizmus szomorú helyzetét hűen mutatja a tény, hogy egyetlen püspöke sem volt a nagy Alföld katholikusainak ; a Szentszék a belgrádi ferences érsekek alá helyezte az ország déli részét, majd az egészet, úgy, hogy Pozsegai, Maravicz érsekek 1640—50-ben egészen Jászberényig, Gyöngyösig jöttek fel bérmálni.

80

8) Ezért terjedhetett el gyorsan a protestántizmus. Miképpen és mennyire terjedt el Szécsényben, a források hallgatnak. Említettük, hogy a törökvilág előtt csapott át a protestántizmus hulláma, azt is, hogy a törökvilágban az első megszállás után, bár megfogyatkozva, de maradt Szécsényben nép. Gyöngyösről jártak ugyan testvérek a vidékre s jutottak bizonyára Szécsénybe is, a későbbi eseményekből mégis arra kell következtetnünk, hogy a megszállás alatt fennmaradt, sőt gyarapodott a protestántizmus. A felszabadulás után ugyanis hamarosan felülkerekednek s a Bocskay időszakban egészen magukhoz ragadják a hatalmat... De ezt részletesebben kell elmondanunk. Szécsény felszabadult Pálffy hősiességéből. A töröknek hirtelen kellett menekülnie. A kolostor várta a régi lakókat. Ám a tartomány történetében azt találjuk, hogy véglegesen csak 1610-ben tértek vissza a testvérek. A 16 esztendő alatt vájjon mi történt? Huszágh Gyula, szécsényi ág. ev. tiszteletes, a Harangszó c. ág. ev. hírlapban dolgozatot közölt „a szécsényi egyház rövid történetéről."

36

9) „A szécsényi ev. egyházközség múltja visszanyúlik a magyar reformátió első mozgalmaiba. 1594-ben a szécsényi evangélikusok megkapták a már itt régóta élő és működő szent Ferenczrendi szerzetesek templomát és azt birtokukban tartják 1607-ig. Ekkor visszaadják a rendnek, de maguk nyomban ujat építenek ..." Huszághnak ezen ténymegállapítása, elődjének Simonidesnek hoszszabb munkájára támaszkodik. Simonides szintén leírja az 1594-es eseményeket és a szécsényi kolostor történelmi forrás-munkára (História Domus) hivatkozva mondja : „Ugyanakkor a várban levő zárda temploma a lutheránusok kezébe kerül, akik azt 1607-ig birják .. ."

3

7°) Azonban az elbeszélésbe egy kis hiba csúszott. P. Nagy András a szécsényi História Domus írója, régi adatok alapján visszamenőleg leírta a kolostor történetét. Két helyen érinti a felszabadulás idejét. De Simonides nem értette meg szavait. P. Nagy András ezeket írja : „Miután Szécsény 1594-ben dicsőségesen felszabadult a török iga alól, — miként a magyar feljegyzésekben olvassuk, — a templomban újra a római szentegyház szerinti istentiszteletet mutatták be. De nem hosszú időn keresztül, mert Bocskay uralomrajutása alkalmával erőszakkal űzték ki a katholikusokat, és a fejedelem hatalmából az eretnekek szentségtörő szertartásai bemutatására lett kijelölve ; de ez csak 1607-ig tartott, a császár, Bocskay és a török közt kötött békéig."

3'

1) A 105. oldalon leírja a templom és kolostor