P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 7. Protestánsok Szécsényben

kronologikus, naplószerű történetét s még egyszer érinti az 1594-i esztendőt és eseményeket : „Szécsénybe visszatért a keresztény lakosság. Azon idők zűrzavara közt annyira tért hódított az eretnekség, hogy midőn Bocskay fegyverrel elfoglalta északmagyarországot és ezen vidéket, a kolostor templomát a lutheránusok szentségtörő istentiszteletének templomául rendelték, mindaddig, míg 1607-ben a békekötés alkalmával vissza nem került." Egyben idézi Forgách leiratát, mely nyíltan kimondja, hogy a „megholt fejedelem vette el a templomot a kolostortól." A História Domus így a legvilágosabban állítja, hogy a templomnak lutheránusok kezébe való jutása a Bocskay felkeléssel esik össze. Tehát 1605-ben került a kolostor a lutheránusok kezébe. 1594—1605-ig Nagy Andrásnak több adat nem állott rendelkezésére. Ezt az időszakot kell tehát újabb történelmi adatokkal kiegészítenünk, akkor még inkább látjuk, hogy a protestánsok működtek ugyan Szécsényben a felszabadulás után, de csak Bocskay felkelésekor léptek fel nyíltan és erőszakosan ... Pálffy csapatai tudatában éltek annak, hogy ha másutt is történne megmozdulás, a törököt ki lehetne verni az országból. A szécsényi csapatok nem is pihentek. Amikor csak módját tehették, átrontottak török területre. Tanhauser kapitány ilyen harcban (1594.) kapott sebeibe halt meg Győrött.'

5'

2) A török is hamar átlátta veszteségét és igyekezett a csorbát kiköszörülni. Úgy hogy most egy évtizedig tartó viaskodás kezdődött Szécsény és vidékén. 1595-ben Pálffy a meglevő katonaság mellé még 50 huszárt küld a szécsényi várba, miután a török mozdulatairól értesül. A török Szécsény és Fülek között több községet felgyújtott, kirabolt.

3'

3) Az Ipoly-völgyben Szécsénynél 1596-ban találkozik Pálffy Schwarzenberg csapataival. ,

J) 1597-ben békesség van, azért a bányavárosok már megtagadják a 200 katonának eltartási költségét.

3'

1) A fizetés elmaradása miatt a katonaság kényszerűségből átcsapott a török vidékre és eredménnyel. Elfogtak 14 törököt, 40 lovat és számos keresztény foglyot szabadítottak ki török rabságból. Az Egerből Gyöngyösre menő törökökre rohanva, 26 megrakott szekeret zsákmányoltak.

3'

6) Ugyancsak nagy eredménnyel harcolt Pálffy 5000 emberrel a török ellen és Palánk és Szécsény között verte meg a török-tatár csapatokat és sok keresztény rabot szabadított ki. Ezen időben azonban Szécsény, a békötésből kifolyólag, majdnem bajba jutott, — szó esett róla, hogy újra török-kézre kerül.

3") Ezen háborús idő alatt Szécsényben nagy vallásváltoztatás, templomfoglalás nem történhetett. Hiszen a császári csapatok s maga Pállfy megakadályozták volna. Hogy csendben, a nép között terjedt a protestántizmus, főleg a bányavárosokkal újra feléledt viszony következtében, mely később véres kitörésig fajult, azt a későbbi eseményekből következtethetjük. 1601-ben a híres Forgách Zsigmond kerül Szécsénybe várkapitánynak. Azaz ekkor nyeri kinevezését. Április 20-án már letette az esküt. Azonban nem tudta mindjárt elfoglalni Szécsényt.