P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 7. Protestánsok Szécsényben
îerencrendiek bizonyára eleget tettek e felhívásnak, de a küzdelmet csak a mohácsi vészt követő évtizedekben kellett felvenniök". 3 4') Szécsényből ez időben több tanulóval találkozunk a külföldi egyetemeken, de a wittenbergiben eggyel sem. A külföldiekkel érintkezve a protestántizmusról bizonyára szereztek ismereteket. De a kolostor lakói egyelőre minden nehézséget eloszlattak. A 40-es években azonban nagyobb hullám csaphatott le Szécsény felé a felső vidékről. Aligha csalódunk, ha azt mondjuk, hogy a törökveszedelem Szécsényt nagyobb összeköttetésbe hozta a felső vidékkel, a bányavárosokkal, (hiszen Szécsény a bányavárosok külső bástyája gyanánt szerepelt) s a bányavárosokból jött az első protestáns hullámverés. De már ezt megelőzőleg a szécsényi kolostor elöljárói kivették részüket a protestantizmus elleni védekezésből. A rendi káptalangyűléseken újra és újra a protestántizmus elleni védekezés képezte a tárgyalások legfőbb pontját. Először a délről jövő törökcsapás sújtotta őket, most az észak és nyugat felől jövő másik csapást kellett felfogniok. Ismerjük a magyar ferencesek szellemét a 15. és 16. században. A tudományos készültséget, fegyelmet, mellyel az elsekélyesedés ellen régtől küzdöttek. Szent reformot sürgettek az egész vonalon. Nem féltek Mátyásnak megmondani az igazságot. A Temesvári Pelbártok, Laskai Oswátok nyomába kiváló egyének léptek, s ha Mohács s az utána következő országos csapás nem csonkítja meg a rendet, úgy bátran merjük állítani, hogy a ferencesek egymagukban fogták volna fel Magyarországon az északról és nyugatról jövő protestántizmust és mentették volna meg az ország politikai és vallási egységét, régi erejét, nagyságát. Látni fogjuk, hogy épp e kettős motívum állította így is őket a kettős küzdelembe. Az 1535-i gyöngyösi káptalan határozatai között olvassuk : „Ha valaki, legyen az előljáró. vagy alattvaló, a jelen határozat után, — amitől Istem óvjon — a lutheránizmus mérges és dogmatikai tévedései által lenne megmételyezve, vagy pedig az apostoli Szentszékkel ellenes tanokat hirdetne, ipso facto, a tetten éréskor, a kusztos, kinek őrségében az illető tartózkodik, egy havi (kolostori) börtönbüntetésre ítélje, melynek eltelte után, ha tévedését visszavonja, bocsássa szabadon, ellenkező esetben maradjon fogva a tartományfőnök további intézkedéséig. Ezen rendeletet, a kusztosoknak és guardiánoknak őrségükbe, kolostorukba visszaérkezve, tudomására kell hozni a testvéreknek." Ugyancsak elrendelték, hogy a testvérek közül senki se merjen lutheránus könyvet magánál tartani, hacsak kivételesen nem és a provinciális engedélyéből. Ha pedig valaki mégis tartana magánál ilyen könyveket és azokat be nem szolgáltatja, az említett büntetés alá esik. Azon könyveket azonban, melyeket katholikusok írtak a lutheránusok ellen, a testvérek maguknál tarthatják, és olvashatják/ 4*) A szigorú rendeletet a hazajövő kusztos és házfőnök Szécsényben is kihirdették. Látjuk a rendeletből, hogy a tartomány elöljárósága mily határozottsággal lépett fel a protestántizmussal szemben..
