P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 11. A vezérlő Fejedelem Szécsényben
multak és vagyonukat elrablották . • ." Egyben meghagyja, hogy hasonló eset többé meg ne történhessék. 3 2') Ezen eredeti levelek, török feljegyzések leginkább mutatnak rá a testvérek hányatott, állandóan veszedelmek közt forgó életére. Az oltalomlevelek világosan megmutatják, hogy éppen az oltalmazok bántak el kegyetlenül a védtelen, fegyver nélkül s csak bottal járó testvérekkel . . . A levelek másik része, engedélylevél, javításra, kolostor vagy templom restaurálására. A török ugyan a zárdát felmentette az adó alól, de egyébként minden újítás, javítás külön adó alá esett. Az engedélyben körülírtakhoz szigorúan kellett magukat tartaniok. Nagy baj lett volna és büntetés, hacsak egy téglával is többet használnak fel, ha a falat csak egy centivel is szélesebbre emelik. 1584-ben engedi meg a budai Sinán Basa, a templom javítását. 32 8) Később engedélyt kapnak a templomtető kijavítására „azon feltétel alatt, nehogy a mellette való udvar megnagyobbíttassék, vagy a falak föllebb emeltessenek."" : 2°) Sőt találunk olyan engedélyt is, melynek értelmében egy szoba kijavítását engedélyezi nagy kegyesen Ibrahim hatvani bíró. 33 0) Mikor aztán nagyobb javításról volt szó, maguk a gyöngyösi bírák mentek engedélyt kérni a hatvani törvényszék elé : „Törvényszéki oklevél : a dolog úgy áll, amint itt fel vagyon véve. Irta Istenben szegény Musztafa hatvani bíró, bocsánat neki". „A hatvani erősség törvényhatóságához tartozó Gyöngyösnek bírája Kuncz Márton és Gombody Gáspár több más lakósokkal együtt a törvényszék elébe megjelentek és mondták, hogy a gyöngyösi klastrom templomának negyed részét az idő roskadozóvá tette ; annak okáért a törvényszékhez engedélyért folyamodnak a kijavítás véghezvitelére. Ennek okáért az előírás következtében ezek értelmében : „ha valamely imaház vagy templom összeomlik, állítsátok azt helyre", a törvényszéktől megengedtetik, hogy ők hiú szertartásaik gyakorlására a templom megtetőztetését és egyéb kijavításait megtehessék, azonban minden megszélesbítés vagy szűkítés nélkül." 33 1) Ilyen engedély-adás, kérés és nyerés mutatja azt a szolgai viszonyt, melyben a szegény földhözragadt magyarság sínylődött. Mily fennhangon nyújtja kegyét a török! Tipikus példája a török engedélyleveleknek az, melyet Salamon Ferenc közöl „Magyarország a törökhódítás korában" c. munkájában. A jászberényi ferencesek kapták templomuk restaurálására : „Mi alulírva van, megerősítem. Az emberek legszegényebbike (bocsásson meg neki Allah !) Ahmed ben Musztafa (ben fiút jelent, tehát Musztafa fia) hatvani kádi. Ezen igaz beszédű levélnek oka, hogy Jászberényben lakó gaz keresztények és alávaló istentelenek (átkozza őket Allah, a sújtó király az ítéletnapig szüntelen), az igazságos törvényszék és gyűlés előtt (áldja szerzőjét Allah !) megjelenvén, engedelmet kértek rá, hogy a város keresztény köznépe s istentelen csoportja hiában való szokása és balgatag imádása helyének „Nagyboldogasszony" nevű szerencsétlen templomának haszontalan fedelét és roskadozó
