P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 11. A vezérlő Fejedelem Szécsényben
bástyát. A várövbe a kolostor is belekerül. A mai napig fennmaradt várfalmaradványok ezen korból származnak, miként török építkezésre vall a meszes habarcsba őrölt sok tégladarab. A második megszállás alkalmával még kijebb tolták a szélső várfalakat. Néhány szót kell még a török kulturáról és erkölcsről említenünk. Vájjon a romboló munka, a templomok, városok romhalmazzá tétele után alkottak-e valamit? Szécsény és vidékén nem találni török emlékeket. A másutt fennmaradt moschékból, háremekből, fürdőmedencékből arra lehet következtetni, hogy az érzéki élvezeteket, a test kényelmét szolgáló alkotásokban nem volt hiány. Ugyancsak találunk feljegyzéseket — éppen Szécsénnyel és Fülekkel kapcsolatosan — hogy mennyire szerette a török a gyümölcsösöket és rózsakerteket. így a szécsényi kolostor és kertje pazar rózsakertté varázsolódott. Takács Sándornál találkozunk a sokatmondó feljegyzéssel : „Fülek és Szécsény visszafoglalása után az 1596-ban készült összeírás a török virágos és gyümölcsös kertek sokaságát emlegeti." 2 9') Az egészséget, kényelmet, gyönyörködtetést, érzéki élvezeteket elősegítő és fokozó „kultúrmegnyilvánulás"-t nem lehet letagadni. Azt is meg kell engedni, hogy a török írásművészet is mutat fel értékeket. Nagyobb helyeken, hol sok volt a török gyermek, iskolákat állítottak fel. Tekintve a szécsényi vár többszáz katonáját, zsoldosát, s a háremek megfelelő számát, bizonyára akadt tanítómesternek is dolga török gyerekekkel. A basák magyar levelei közt olyat is találunk, mely Szécsényhez közeli, az Ipoly partján épült „kastélyról" tesz említést. Vájjon fürdőhelyfélének, szállónak, vagy kis várnak készült-e, nem tudni. A török levél szerint az átvonuló kereskedők számára építették, mert a vidék tele van rablókkal. Ali basa írja Ernő főhercegnek : „Kastélyt építettek az Ipoly mellett, de nem gonosz végre, hanem hogy értettük, hogy igen tolvajló hely volna, ugy annyira, hogy az árus népeket szokták ott dúlni, fosztani és ölni." 20 8) Vígan élhettek a török erkölcsöknek megfelelően. A gazdaságot úgy igyekeztek kihasználni, ahogy csak lehetett. Ha fogytán volt a pénz, erénygyakorlásként^ rontottak a keresztény vidékre, a szerintük kutyahitű pogányokra. Foglyok útján meglehetős sok pénzt szereztek, hiszen az erős férfiakért, fiatal nőkért, több ezer akcsát is fizettek a keleti kalmárok. 29 9) A legkegyetlenebb eset e vidéken 1588ban történt Füleken. Éjszaka támadt a füleki őrség a messze fekvő Dobsinára és akiket csak elfoghattak a lakosságból, embereket és asszonyokat, rabszíjra fűzve hajtották Fülekre, ahol azután nyilvános árverésen adták el őket kisázsiai és zsidó rabszolgakereskedőknek. 30 0) Egyik esztendőben hihetetlen összegre, 70.000 grusra, 46.670 aranyra rúgott a foglyok váltságdíia. 30 1) 1577-ben a magyarságnak vadnai győzelme után a zsákmányt ellicitálták, a „kótya-vetyén" befolyt 15.097 forint; a harcosok és más szükségletek kielégítése után különböző helyen sínylődő magyar foglyoknak is küldtek segítséget, vagy váltságdíjat. így jutott a szécsényi foglyoknak is 40 forint. 30 2)
