P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 11. A vezérlő Fejedelem Szécsényben
Az élvhajhászó élet, a török érzékiség sok pénzt kívánt és emésztett fel. Azért szükséges is volt mindig egy-egy újabb zsákmány, kótya-vetye, fogoly-eladás. Szécsény visszafoglalása alkalmával is sok foglyot találtak a várbörtönben. Ezek után bizonyára meglepő, hogy a szécsényi dsámi költségvetésében ilyen feljegyzést, kiadást is találunk: 1578—1581. a szécsényi várban elhalt vagyontalanoknak eltemetésére (26 személy) 2050 akcse; 1581— 1584-ig, ugyancsak 18 vagyontalan eltemetésére 1335 akcse. Vagy talán nagyon is érthető, hogy a török élvezetvágy kidobottjainak, kiéltjeinek természetes sorsát és végét találjuk e feljegyzésben elkönyvelve ? 30 3) A törökvilág ezen jellemzéséhez befejezésül csatoljuk Prépostvári kapitánynak jelentését. Mátyás főhercegnek írja a szegény hódoltsági népről : „Annak fölötte az sáncot ő velük csináltatják ; ha árkot kell tölteni, vagy halmokat kell csinálni, őket hajtják reája ; sőt az ostromra is őket hajtják szegényeket. Ami török van, azokat az szegény nép hizlalja, főképen Tolna, Döbreczen, Kecskemét." 30 4) Szécsény és vidéke bizony nagyon sóvároghatott a felszabadító seregek után. A balsikerek, sajnos, nem nagy reményre nyújtottak kilátást. A magyarságot a kettős királyság, aztán pedig a vallási ellentétek kettéosztották ; nem tudott egyöntetű erőt kifejteni. Kisebb csapatok és végvári vezérek itt-ott ugyan nagy hőstetteket vittek véghez és értek is el eredményeket, de ezek az eredmények csak részlegesek voltak, úgy, hogy ez időszakban nem lehetett arra gondolni, hogy a törököt véglegesen kiverjék az országból A század végefelé, különösen Pálffy Miklós tüntette ki magát ügyes vezérsége és hősiessége által. Fellépésével kezdődik a hosszú lázálom után az öntudatraébredés. A védelmi harcból támadásba csapott át. Pedig ebben az időben a török újra készült észak felé. Pálffy jetentésében olvassuk: „1588. november 3. Tegnap Gyarmatra jöttek a törökök. Kétezeren felül vannak ..." S hozzá teszi: „Vájjon támadjuk-e őket? Mi már szívesen megtámadtuk volna Szécsényt, Nógrádot, de ebben a víz megakadályozott." 3 0') Ez év folyamán verte meg Pálffy Szikszónál a törököt, mely alkalommal jelentése szerint, a szécsényi bég is elesett. 30 1') A kisebb győzelmek akkora önbizalmat és bátorságot öntöttek a gyengén felszerelt kicsi magyar seregbe, hogy a támadásra készen álló nagy török haderőt tekintetbe se vették, hanem ellentámadásba mentek át. „A török nagy harcra készült — olvassuk. — A budai pasa seregével Nógrád, onnan Nyitra ellen vonult." Es az 1593. esztendőben „elég erősnek érzi magát a támadásra" ez a kicsi, de lelkes csapat, és a kiváló győzelmek egész sorozatát könyvelhette el. Először a felső várakból verték ki a törököt: Szabadkáról, Saigóról fejvesztetten menekült a török. Füleknél nagyobb csata fejlődött ki. Pálffy, Mátyás főherceghez intézett levelében 6—7000 emberre becsülte a törökök veszteségét. 3 0') Feleségét is értesíti a győzelemről és hozzáteszi: adasson ezért hálát Istennek. 30 8) Mialatt az előretörő, hősi csapat győzelmet győzelem után arat és fokozódik harci kedve,..
