P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 11. A vezérlő Fejedelem Szécsényben
ezért inkább a kolostort alakította át várrá; vagy pedig 1565 és 1570 között a magyar csapatok kerültek az összerombolt vár birtokába, de îélve a török ellentámadástól, siettek inkább a kolostort ideiglenes védelmi erősséggé alakítani. Száz és száz katona és fogoly végezte az erősítés munkáját. Tulajdonképp nem is volt olyan nagy átalakításra szükség. Három oldalról kellett csak megásni a várárkot s a kolostor egyes sarkain felépíteni a kiugró várkiszögeléseket, ahonnan végigseperhették a támadó csapatokat. Különben minden jel arra vall, hogy Szécsényben az egri várhoz hasonlóan földalatti árkok húzódtak végig s az árokrendszer képezte a szécsényi vár igazi erejét. Eger földalatti várrendszerére máris felfigyel a világ. A török elleni háború megtanította a magyarságot a védelemnek minden nemére, így a modern korig csodált s a világháborúban egyedül bevált földalatti védekezésre. A szécsényi kolostor közelében kútásás alkalmából kb. 12 méternyi mélységben földdel betömött helységre bukkantak, melyben még lószerszámra is akadtak. Ásatások e téren is új bizonyítékokat hozhatnak felszínre. A szécsényi kolostor-várról alkotott felfogásunknak eddigi történelmi ismereteink mondanak ellent. Mind a mai napig megjelent történelmi munkákban (amelyek egyáltalán érintik Szécsényt) tételként szerepel, hogy 1552—1593-ig Szécsény és vidéke török uralom alatt sínylődött. De más bizonyítékok híjján egy-egy térkép, vagy kőfaragvány megcáfolhat régi felfogást. Különben említettük, hogy 1565—71-ig hallgattak SzécsényrŐl úgy a török, mint a magyar források. Egyetlen bizonyítékunk sincs arra, hogy ezen időszakban, főleg 1570-ben Szécsényben a török tartózkodott volna. A fenti levelek alapján tettük szóvá, hogy 1571-ben jön Szécsénybe a török nagycsapattal. Bártfai Szabó László azonban talált újabban oklevelet, melyre támaszkodva bátran állíthatjuk, hogy 1569—70-ben magyar kézen volt Szécsény. Ezen oklevél szerint 1570. febr. 7-én az egri káptalan jelenti Pókateleki Zamor János királyi személynöknek, hogy Miksa királynak 1569. nov. 5-én Bécsben kelt parancsára Országh Kristóf birtokaiba be akarta iktatni Török Ferenc hunyadmegyei főispánt és családját; a beiktatás ellen azonban sokan tiltakoztak, azért a káptalan megidézte az ellentmondókat. Az átadott birtokrészek közt több nógrád- és hevesmegyei várat és községet találunk, így Szécsényt és környékét is : Farkasfalva, Pathvarc, Rymolc, Varsan, Kischytar, Nagychytar, Sipek, Keresztúr. „Az oklevél szövebégől — olvassuk Bártfai Szabó következtetését — kétséget kizárólag megállapítható, hogy azon címen, hogy neki Szécsényvárban vagy községben nemesi vagy tulajdon birtoka van, senki nem tiltakozott a beiktatás ellen."" 9 6) Amennyiben a jövő kutatásai több bizonyítékot szolgáltatnak a kolostor várrá alakítása mellett, még inkább lehet majd a kolostor történelmi szerepét kidomborítani. 1571-ben újra török kézen van Szécsény. Nagyobb csapatok szállják meg a várat és vidéket. A régi szécsényi várat építik fel újra és annak megerősítésére nagyobb körívben építenek erős vár-
