P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 11. A vezérlő Fejedelem Szécsényben
A törökök mellett — ami a legszomorúbb — a hűbéresek, az új hűbéresek is nyúzták a szegény jobbágyságot. Egyrészt, mert a hűbér tényleg óriási volt, másrészt, hogy maguk is a török példa szerint gazdagodjanak mások verejtékén. A defterek tanulságai összegezése : „Mivel a be nem jegyzett összeget a felettes hatóság be nem kívánta s a rejtett jövedelem után a hűbéres úr katonát állítani nem volt köteles, kétségtelen, hogy a tényleges terhek a defterekbe foglaltaknál súlyosabbak voltak. Ha hozzávesszük ezekhez a folytonos háborúkat, a személy és vagyonbiztonság teljes hiányát, a rendkívüli adókat, robotokat, a tisztviselők zsarolásait, a volt magyar földesurak által követelt, kegyetlenül behajtott fizetéseket, sötétebb képet nyerünk, még súlyosabb viszonyokat, mint azok, melyeket a defterek mutatnak. Menynyire megnehezült az élet, az eredmények mutatják, leginkább a nagy pusztaság, mely a hódoltságon a török után maradt". 27 9) A Defterek, mint okmányok, biztos kiindulási pontul szolgálhatnak ; keretül, melyet kitölteni segítenek egykorú magyar és török írók feljegyzései. A kép teljességéhez a „folytonos háborúkat" veszszük még figyelembe. A török megszállást követő sanyarúság, a vért sajtoló adó átlag egyforma az egész vonalon. Még rosszabbá tette a helyzetet a határszéli sok háború. Szécsény és vidékének ezen háborúkból állandóan kijutott, mert Nógrádtól, Drégelytől a hosszú váröv másik végéig, Fülek, Ajnácskő határig, itt állandó csatározások folytak. Innen indultak a sorozatos támadások a bányavárosok ellen. Szécsénynek, mint központnak jutott a legkeményebb feladat. 1556-ban a füleki Hamza bég írja a bányavárosoknak : „E földet a császári felség nekünk adta birtokul s nem akarnánk benneteket tűzzel-vassal meghódítani és megsemmisíteni, hanem azt akarjuk, hogy jólétben, sértetlenül és békében maradjatok, ami nekünk és nektek alkalmasabbnak és hasznosabbnak látszik." 28 0) Ugyancsak 1556-ban írja egy kém, hogy Szécsényből akar a török a vidéken rajtaütni: „Neue Zeitung zu khommen seindt, wie das die Türgkhen bei Villagkh und Setzenn inen grosser Versammlung sein; und entlichen willens sein, ein Streiff zu thun." 2s l) Ez év folyamán Szécsényből át is csapnak az Ipolyon, 150 embert hoznak magukkal rabszíjra fűzve. 1560-ban Szécsényből—Fülekről egyöntetű támadást intéznek észak felé, és Zólyomig hatolnak. Az egész vonalon indult meg ekkor a támadás. A nógrádi bég ez alkalommal írta török lelkiségét eláruló levelét Bakabányára: „Mert ha meg nem hódolíok, meghigyjétekazt, hogy benneteket mind feleségestől, gyermekestől rabbá teszlek, várostokat mind porrá teszem és hozzá mi kárt fogtok vallani avval, amit idebe fizetnétek és bizonnyal meghigyjétek, hogy soha békével meg nem maradhattok előttem." 28 2) A bányavárosok látták, hogy nyugtuk többé nem lesz. Önvé-
