P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 11. A vezérlő Fejedelem Szécsényben
delmi szempontból nagyszerű elhatározásra jutottak : Körmöcbánya és Selmec defenzívából offenzívába mentek át. Hogy mindenkorra biztosítsák magukat a török támadások ellen, a török várövet akarták a középen, Szécsénynél áttörni. A nagyszerű vállalkozás azonban oly kudarccal végződött, amelyet méltán tartottak Mohács után a legnagyobb magyar csapásnak. Balassa János, a bányavárosok főkapitánya, vezette a 12.800 főnyi sereget. Nagy tűzzel de kevés puskaporral indultak Szécsény ellen. A csata második napján már puskaport kértek Selmecről, 1531. április 1-én. 28 3) Hiszen, ha nyilt harcba bocsájtkozhattak volna a törökkel — amiként azt remélték — bizonyára fölényes győzelmet aratnak. De a szécsényi vár sokkal erősebben állott, mint gondolták. Azért kértek puskaport, hogy felrobbantsák a várat. A csatavesztést tulajdonképpen váratlan eset idézte elő. A huszárság túlságosan közel került a várhoz : a törökök ágyúikat egyszerre feléjük irányították.. A huszárok siettek, hogy a domboldal mögött biztonságba helyezzék magukat. A gyalogság a huszárok elvonulását menekülésnek vette : pánik tört ki, s a gyalogság hanyat-homlok futásnak eredt. A törökök üldözőbe vették őket. Loc felé futott a magyar csapat a romokban fekvő Wáradon át; csak a Kerekdomb után tudta Balassa összeszedni embereit. Szembefordult az üldöző törökökkel. De ezek a wáradi templom romjai között húzták meg magukat. Balassa csak nagy áldozatok árán tudta onnan őket kiverni. Megfogyatkozott seregével másnap kénytelen volt elvonulni ; annál is inkább, mert jelezték, hogy a füleki bég 800 lovassal jön a szécsényiek segítségére. A várágyuk ekkor is nagy kárt okoztak bennük. Kátyúba rekedt felszerelésüket, ágyúikat is kénytelenek voltak otthagyni, s még jó, hogy a szécsényi törökök segítségére siető füleki csapat kezébe nem kerültek s egy szálig el nem vesztek. A 12.800 emberből 10.000 maradt a csatatéren s 1000 esett török fogságba. A veszteségre az egész ország felzokogott. Oláh prímás — a bányavárosokhoz intézett levelében — az országos csapást nem annyira a vezérek egyenetlenségének, mint az ország bűnösségének tuçlja be : Isten büntetése, mert a nép letért Isten törvényes útjáról. 28 4) A győző fölényével és ármányosságával jelezte Hasszán szécsényi bég Besztercebányára: „Császárunk megparancsolta nekem, hogy ne hatoljak a bányavárosokba. Különben megadja nekünk az Úristen s én gyönyörűen fogok veletek bánni. Hitemre ne féljetek." 28 0) 1563-ban újra támadt a török. Fülekre koncentrálta erejét. A bányavárosok kéme jelenti : wie 600 wolgerüstet Türggen, zu Ros von Setschen und andern derselben unden gelegenen Türggischen Ortten nach Filegg gezogen. 28 1') A levéltári feljegyzésekben most több esztendős szünet áll be. Nem találunk Szécsényre vonatkozó adatokat azon egy jelentést kivéve, amelyről Fröhlich Tamás kassai „plébános" jelzi, (1565), hogy a kövér szécsényi bégnek fésűt adott el : „Den Beken von Sezen hab ich im Lager gesehen und ihm einen Kamp kauft, weil er mich batt damit er seinen bart reiniget. Er ist ein dicker Mann." 28 7)
