Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

IV. könyv. A ladislaita-ferenczrendűek

szenvedtek, kérte, hogy erősítse meg őket a pécsi, siklósi és verőczei újból építendő kolostorok birtokában. Ez 1688. április 4-én meg is történt. 1 E királyi megerősítő-levél nagyon sokat használt nekik a következő esztendőben azon nagy vita eldöntésénél, hogy az egyes ferenczrendű provinciák, a töröktől visszafoglalt területeken mily irányban terjeszkedjenek. Mint az I. és II. könyvben előadtuk, 1689-ben megjelent Lazari Antal egyetemes kormánysegéd Gal­góczon és hosszú tanácskozás, tárgyalás után július 24-én meg­hozta híres, annyiszor emlegetett döntését. A ladislaita provinciáról Lazari így döntött: «A Szent László védelme alá helyezett provincia pápai, császári és generálisi engedélyekkel és fölmentésekkel a mari­anus csoport két őrségéből, tudnillik a zágrábiból és pécsiből alakult, átengedvén a mariánusok e két őrséget. Ő császári és királyi felsége 1688. április 4-én kelt és az utolsó egyetemes köz­gyűlésnek is bejelentett levelével nekik az ő érdemeikért, a török­től visszafoglalt területen használt nyelvek ismeretéért és példás életükért a pécsi, siklósi és verőczei kolostorok elfoglalását is megengedte. A mariánus provincia legrégibb jegyzőkönyvei és közgyűlési iratai kétségtelenné teszik, hogy a zágrábi, őrséghez a zágrábi, garbonaki, verőczei, pozsegai, nekcsei, szeglaki és kosztajniczai, a pécsihez pedig a pécsi, segösdi, kanizsai, szeme­nyei, varasdi, ludbregi és kapronczai konventek tartoznak. • Ezekhez számítandó még a szigetvári, mert császár ő felsége okiratilag megengedte már nekik, hogy Szigetvárt is építhesse nek székházat. Ennélfogva határozzuk, hogy ezen Szlavóniában levő, Szent-László pártfogása alatt álló provinciát a Száva folyó határolja Bosna-Argentina provinciától, a Dráváninnen pedig a reménybeli kanizsain, továbbá a már elnyert szigetvári, siklósi és pécsi házakon kívül többet ne keressenek és ne fogadjanak el.» 2 Ezzel ki volt jelölve az út a külső fejlődésre. De I. Lipót császár és a generális azt akarták, hogy a provincia belsőleg is átalakuljon és e végből fogadja el a szigorúbb rendtartást (sctrictior observantia). A ladislaiták provinciája ugyanis eddig minden sürgetés ellenére megmaradt azon az állásponton, hogy 1 Ladislaiták levéltára. Ladula. V. Z. 2 Kósa : Collectanea. Kézirat. 294. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents