Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

IV. könyv. A ladislaita-ferenczrendűek

történeti jogot is kerestek. Azt állították tehát, hogy már a török támadások előtt is volt szlavóniai őrség és annak védőszente Szent-László király vala. Ebben volt is valami igaz, csakhogy a mariánus-ferencz­rendűeknek a régi sziavon őrséghez semmi közük sem volt, mert az nem a marianus, hanem (mint láttuk) a salvatoriánus pro­vinciához tartozott 1 E salvatorianus őrségnek védőszente, mint azt az őrnek 1480-iki pecsétje kétségtelenül mutatja, Szent-László vala. 1 A mariánus provinciától tehát hiába követelte az új őrség a régi szlavóniai őrség pecsétjét és iratait. Ezek igazán mond­hatták, hogy náluk nincs. így tehát az őrségnek egészen új pecsétet kellett készítetnie. Megrendeltek tehát két pecsétnyomót. Az egyik a nagy pecsét nyomására szánt, mandulaalakú és «Sigil­lum maius custodiae Slavoniae s. Ladislai Fratrum Minorum 1655.» körirattal bír. A pecsét mezejében Szent-Lászlónak keresz­tes zászlót lobogtató alakja látható, feje mellett két oldalt S. L. betűkkel. A másik, kissebb pecsétnyomó kerekalakú s körirata ez : «Sigillum custodiae Slavoniae Francum (!) Minorum obser­vantium 1655.» A pecsét mezejében Szent-László van ábrázolva. De úgylátszik, a köriratba csúszott hiba miatt (Francum, Fratrum helyett) a kisebb pecséttel nem voltak megelégedve és még egy kis pecsétet készítettek : «Sigillum minus custodiae Slavoniae F. Minorum obs. anno 1655.» körirattal. Szent-László e pecsét meze­jében nem zászlót, hanem kardot tart kezében. 2 Három év múlva az új őrség nagyon fontos, úgyszólván szervező közgyűlést tartott Varasdon, 1659. február 1-én, s a követ­kező napokon. A gyűlés vezetője megint Taurity Pál, a ladislaiták szellemi vezére volt. Itt először is Tkalcsevics Makszimiliánt válasz­tották meg őrré 7 szavazattal, Jambrusics Illés 4, és Izsák Imre 1 szavazatával szemben. Kormánysegédek Megyurecski Ferencz, Jambrusics Illés és Pehárnik László lettek. Maga Tkalcsevics a stájerországi Luttenbergből származott, tehát szlovén volt. Azután megbeszélték és megszavazták az ő részletes szabá­lyaikat, természetesen az egyetemes szabályokhoz alkalmazkodva. A guardiánok meghallgatásával s az új őr rendeletével kijelölték 1 Országos Levéltár. Dl. 18310. 2 A pecsétnyomók eredetije a ladislaiták levéltárában találhatók a ferencz­rendűek zágrábi konventjében.

Next

/
Thumbnails
Contents