Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

III. könyv. A Stefanita-őrség

volt (Talán az 1526-ban élő Nyujtódy András ferenczrendű fordult meg itt gyakrabban) s így azt remélték, hogy megkapják az engedélyt a kolostor építésére. Zágrábi András nevű társukat el is küldték ide körülnézni. De ebből nem lett semmi. 1664 után a szárhegyi kolostor felállításából látták, hogy most már nem fenyegeti őket a kiűzetés veszedelme, ha 1—2 ferenczrendű egy kis székházban kint tartózkodott, mert ha a reformátusok észre is veszik, azt mondhatják, hogy az a ferenczrendű csak ideiglenesen lelkészkedik ottan. Maga Mikes Kelemen, a háromszéki buzgó kath. főúr is biztatta a stefanitákat és ha kérdezték, azt mondotta, hogy nincsen ott konvent, hanem, csak egy ház s abban azért lakik 1 ferenczrendű társával együtt, hogy a plébániát vezesse. Ennélfogva a stefaniták 1678 május 23-án, állítólag Kászoni Márton dömösi prépost és esztergomi kanonoktól is segedelmét nyervén, Esztelnekre küldötték Karczfalvi (Nagyboldogasszonyi) Bonaventurát. Ezzel megtették az első lépést, hogy itt székházat építsenek, persze először csak fából és nagyon egyszerűen.

1 Az első kísérlet rövid ideig tartott. Legalább a közgyűlések jegyzőkönyveiben 1678—84 közt nem említik az esztelneki elöljárót. Mint látni fogjuk, helyettük a minoriták jöttek Esztelnekre. 1684-ben azonban a közgyűlés újra iderendelte Dóczi Imrét még pedig guardiánnak és helyettesének kinevezte Nagy Lászlót. Ekkor tehát úgy volt, hogy rendes kolostort építenek itt. Ez a remény se valósult. Csak egy kicsiny székház építésére került a sor, de ebben legalább állandóan megmaradtak, mint azt Újfalvi 1691-ben feljegyezte.

2 Az 1687. április 15-iki közgyűlésen Petres Györgyöt már csak elöljárónak (praesidens) rendelték ide. 1690-ben Nagy Mózesnek, a híres esztelneki plébánosnak kedvét keresvén, az ő unokaöccsét, az 1679-ben felszentelt Nagy Jánost küldötték ide elöljáróül.

3 Azt remélték Nagy János idehelyezésével, hogy ő nagybátyja segítségével több alamizsnát tud egybegyűjteni és nagyobb, 1 Losteiner: Annales, p. 11.116. Újfalvi feljegyzései. Orbán Balázs: A székelyföld leírása. III. 115. Kollányi: Esztergomi kanonokok. 280. y Losteiner : Annales, p. II. 123. és Újfalvi feljegyzései. 3 Losteiner: Annales, p. II. 129, 132.